Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 1. szám - Sarusi Mihály: Fűzfő angyala
] SARUSI MIHÁLY Fűzfő angyala A TISZTESSÉG 1945-ÖS LITÉRI VÉRTANÚJA, BÓDI MAGDA A második világháború végén Litéren vértanúvá vált munkáslány, Bódi Magda halálának 60. évfordulóján kétnapos megemlékezés volt a Veszprém megyei - Balaton-melléki - faluban. Az egykori kastélyból lett iskola udvarán (a gyilkosság tetthelyén, illetőleg a vértanúság helyszínén) megtartott ünnepi szentmisén a főpapok a mintegy ezer helybélivel és környékbeli zarándokkal azért imádkoztak, hogy Bódi Mária Magdolna mielőbb elnyerhesse helyét a magyar szentek és boldogok körében. A vértanú munkáslány boldoggá avatására az első előkészületeket mindjárt a háború után megtették, ám az okmányok „valahol Esztergom s Vatikán között” elvesztek. A boldoggá avatási eljárást a rendszerváltozást követően indították el újra a veszprémi egyházmegyében. Hogy az odahaza, Fűzfőn és Litéren Magdiként emlegetett vértanúról nem csupán a környékbeliek tudnak, bizonyság rá a müncheni Életünk című folyóirat 2004 végi száma: a külhonban élő katolikusok püspöke karácsonyi körlevelében Brenner János, Salkaházi Sára és Kaszap István társaságában az egyházi elismerésre váró, „az egyszerű népből fakadó fiatalok” közt említi Bódi Magdát. A 24 éves leányt 1945. március 23-án gyilkolta meg egy „fölszabadító” katona, amiért a néhány évvel korábban örök szüzességi fogadalmat tevő Magda védekezni merészelt az erőszakkal szemben. A vértanúvá tett litéri munkásleány Fűzfőgyártelepen, a Nitrokémiánál dolgozott. Erős vallásossága kolostorba, valamelyik női rendbe vitte volna, de ezt a családi körülmények lehetetlenné tették (szülei a kilétet igazoló okiratok hiányában nem házasodhattak össze, ezt csak a háború végén, a rendkívüli helyzetben tehetik majd meg). Magdi föltalálta magát s gyári munkásnőként szolgálta egyházát. Nehéz sorsú, sokszor durva munkásemberek között kellett megélnie a vallást, segítenie a rászorulóknak. Megszervezte a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetsége fűzfői csoportját. Ki akart menni a frontra a sebesült magyar fiúkat ápolni, de a gyár nem engedte, szükség volt rá, hát otthon segített: a DL-tagokkal eljártak a rászorulókhoz (például beteg asszony helyett főzni, takarítani), maga is tartott lelkigyakorlatot, együtt fordultak imával Istenhez népünkért, vitte a segélyszállítmányt a balatonfüredi katonai kórházba. Élete arra is példa, hogy nem vallásos közösségben is lehet vallásos emberhez méltó módon élni - magyarázza az érdeklődőnek Szécsi Ferenc, a litéri leányegyházat is pásztorok) balatonfűzfői egyház- község plébánosa. A szovjet csapatok bevonulásakor a litéri kastély udvarán kialakított óvóhelyen húzták meg magukat a megszállóktól rettegő asszonyok és leányok. Hogy nem ok nélkül tartottak a magukat utóbb fölszabadítónak kikiáltó vöröskato83
