Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 1. szám - Sarusi Mihály: Fűzfő angyala
A három Bódi testvér: Bódi Gyula (három lánya van), Bódi Magdi, Bódi János (neki a két házasságból négy gyermeke van). János a legkisebb, 1957-ben a gyárban fölrobbant a felesége (akkor a Nitrokémiánál kilencen haltak meg e baleset miatt). Én előbb Veszprémben a honvédségnél dolgoztam, majd Fűzfőre kerültem én is a Nitro- kémiához. 1969-ben költöztünk Almádiba. Nagymama odaállt volna, bog)' inkább őt lőjék le, de az tartotta benne a lelket, hogy ott a két fia, akikről semmit sem tud! Tizenkét éves kora óta árva volt a nagymamám, attól fogva cselédeskedett. Erdélyi származású, szilágysomlyói, más szerint máshonnan való. A mai Magyarország területére gyermekként került, Pesten a lőszergyárban dolgozott, ott ismerkedett meg édesapám apjával. Nyika Mária. A második férje, Bódi János tót származású, nem volt senkije, apátlan-anyátlan, ezért nem voltak papírjai. Kocsis volt. Édesapám, Gyula másfél éves (1918-ban született), amikor nagyanyám és nagyapám összekerültek. Magdi 1921-ben, János 1923-ban született. Nagyapám, gazdálkodott, pici földje volt, kis szőlő, kis búza az 1950-es években. Előtte és utána is, élete végéig fuvarozott, a Belspednél is dolgozott, végig lovat tartott. Tito nevű lova volt. Édesapám 1949-től dolgozott a fűzfői gyárban, a nagybátyám is a Nitrónál. Magdi? Borzasztóan eleven, élénk kislány volt, gyorsan elcsattant a keze. Nagyon igazságszerető volt! Nagyon kedves, nagyon szerette a szüleit, a családját. Szeretett énekelni, verset szavalni. Amikor lelőtték, nagyapa a karjába vette és kiabált:- Megöltétek a gyermekemet! A háború vége felé jött a söpredék. A temetőben, Magdi mellett, mások is fekszenek, akiket akkor öltek meg. Fél fi sírja, aki védte a feleségét, agyonlőtték! Ott Litéren többen is voltak, akiket ugyanúgy agyonlőttek az oroszok. A családban mesélték, hogy például a Cece melletti pici faluban, Hardon a helybeli magyarok között is voltak olyanok, akik mutatták az oroszoknak, hol vannak, melyik házban vannak nők! Ódakiildték! Néhányon ma is élnek Litéren azok közül, akik együtt voltak Magdival DL-lá- nyok. Mindeddig mélyen hallgatniuk kellett. Most is, a hatvanadik évfordulón, a faluban sokan meglepődtek, nem tudtak róla. Más meg, aki most nagyon mutatta magát, az elmúlt évtizedekben nem éppen katolikushoz méltó 'módon viselkedett. Mi akkor is jártunk templomba, édesanyám volt a harangozó és a sekrestyés. Később egyszer — az ötvenes években - bementek a veszprémi püspökségre, hogy megtudják, hogy áll Magdi boldoggá avatási ügye. A püspök elmondta, hogy az iratokat, köztük a Magdiról írt könyv kéziratát is, a politikai rendőrök elvitték. Kérték tőle, adja oda nekik. Mit adjon oda, nem tudja, miről beszélnek, különben is, hogy gondolják - háborodott föl a főpap. A titkosrendőr odament, kivette és elvitte. Tudta, melyik szekrény melyik fiókjában van. A veszprémi érsekségen a közelmúltban újra elővették Bódi Magda ügyét. Reméljük, most (a következő ötven évben valamikor?) eljut Vatikánvárosba a bakonyi-balatoni boldoggá avatási kezdeményezés. A kézirat fényképekkel teli - talán egyetlen - példányát almádi otthonában őrzi Bódi Mária; a többi az ávéhá kezére került, s ki tudja, maradt-e nyomuk. Az elmúlt fél évszázadban senkinek sem jutott eszébe kiadni e forrásmunkát. A szerző Dr. Galambos Miklós, címe: „Ketten egy felé... Szent Goretti Mária és 85
