Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - Gömöri György: Egy Szász Béla-levél a cenzúráról

gyarázkodó telefonbeszélgetésre se hívták fel), visszakapta - postán. Időközben bizonnyal tapogatóztak a kiadói főigazgatóságnál, ez meg a pártnál. Itt dön­töttek, és Illés restellte ezt Sanyi tudomására hozni. így működik a cenzúra. A magam esetéhői - bárha nem jelentős - is elmesélek valamit, ami szintén jellemzi a cenzúra útjait. Don Quijote-fordításomat új kiadásban láttam vi­szont a frankfurti könyvvásáron, amikor könyvem megjelent. A magyar pavi­lonban állították ki, de nem az én nevem alatt jelent meg, bár a szöveg alapos beleolvasás után változatlannak tűnt nekem. Márpedig az ember menet köz­ben észreveszi, ha szövegén módosítanak. írtam 9 félórás hangjátékot a Don Quijoteból, amit a rádió még négy év múlva, hogy emigráltunk is ismétel­getett -, de a nevem nélkül. Még humorosabb: Radnótinak van egy nekem ajánlott verse. Amikor börtönben voltam, levették az akkori kiadásról a vers elől az ajánlást. Amikor 1954-ben szabadon bocsátottak, az akkori válogatott kiadásban, hozták az ajánlást, lábjegyzettel, ami Radnóti meg szerénységem viszonyát magyarázta. Az 1965 utáni Radnóti-kiadásokból ismét hiányzik az ajánlás. Réz Pál ezzel kapcsolatban azt mondotta - ő szerkesztette mindkét kiadást - hogy az ajánlások jegyzékét be kellett nyújtania a kiadói főigaz­gatóságnak, amely eldöntötte, kinek ajánlhatott Radnóti verset, kinek nem. Ugyanez történt Németh Andor József Attila-életrajzával. Az eredeti, Franciaországban írt, verzióban még szerepeltem Attila baráti körében (ez a Csillagban jelent meg folytatásokban), de amikor könyv formájában adták ki Németh Andor munkáját, engem kihúztak, noha akkor még - ha jól emlé­kezem - le se fogtak. De a pártközpont már tudta, hogy nem vagyok kóser fiú. Réz Pali szerint még Ady ajánlásait is be kellett nyújtani a kiadói főigaz­gatósághoz (ez kb. 3 éve történhetett), és még ezek közül is törölték számos régholt, de kegyben nem álló személynek szánt dedikációit. Az eljárás tehát alig változott a nagy liberalizálódás óta. Arra nem tudok választ adni, amióta „fektetik” Lengyel Balázs, Ágnes köteteit; Weöres Sándorét kb. 4-5 évig késleltették, annak ellenére, hogy a versek zöme időközben folyóiratokban napvilágot látott. Erre tehát nincs szabály. Előfordul az is, hogy a bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb. Pl. emlí­tett Don Quijote-fordításomat a nemrég megjelent irodalmi lexikon említi.* Aczél csak az amerikai vízumot várja, aztán indul, mihelyt megkapja. De mivel az egyetem nem látogató-, hanem bevándorlóvízumot kért, ez - kivált volt kommunisták esetében — hosszadalmas eljárást jelent. Ha legközelebb bejössz, örülnék egy nyugodtabb beszélgetésnek. Addig barátsággal ölel Szász Elnézést kérek az elkapkodott levélért, de ma éppen hajnalos voltam. * A Magyar Irodalmi Lexikon harmadik, 1965-ben megjelent kötetéről van szó, amelynek a Szász Béláról szóló cikkét lényegében én írtam. G. Gy. 46

Next

/
Thumbnails
Contents