Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - Király Ilona versei

Angolóra

Megkezdődött az angol lecke. Egy őszes hölgy volt a tanár. Leült, felállt, néhányat lépett,- S angolul mondta, mit csinál.

Ujjával magát mutogatva Tudtunkra adta a nevét,

Majd egyenként felénk mutatva Megérthető választ remélt.

Furcsábbnál furcsább nevet hallva E kísérlettel felhagyott,

Folytatta inkább módszerével A fontosabb tananyagot.

Es így lassacskán megtanultuk, Hogy mi az asztal, mi a szék,

S a körülvevő összes tárgynak Becsületes angol nevét.

Aztán képeket mutogatva A szobán túl is vezetett,

Az állat- és növényvilágból Tanultunk angol neveket.

Megtudtuk, hogy kell szomorkodni, S mi angolul a kacagás.

Megvallom, sokszor kissé mókás Volt az ily módon oktatás.

Megismerkedtünk a számokkal,

S jött a színek egész sora,

Csupán az elvont fogalmakkal Csúszott be itt-ott kis hiba.

Gyümölcsözött mégis a módszer,

Az ismétlés, az akarat.

És csak idő kellett még hozzá,

S az angol nyelv reánk ragadt.

42