Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 10. szám - Czakó Gábor: 1956 lelkéről

mocsoktól? Majd igazolják őket, bekerülnek a lexikonba, a történelembe: milyen történelem lesz ez?”

Nos, ilyen.

A forradalom leleplezte a liberálkapitalisták és a kommunisták mély, benső azonosságát. Közismert, hogy a Nyugat pénzelte rabságunkat; a konszolidáló kölcsönök, az ország eladósítása fejében jutott némi méz a madzagra. Az országlakostól nem kívántak egyebet, csak azt, hogy köpje le édesanyját: nevezze a forradalmat ellenforradalomnak, utána akár lophatott is, vagy ahogy akkoriban nevezték: ügyeskedhetett. Pedig a csoda fénye föl-fölvillant később is. ’86-ban Berecz Jánosnak a forradalmat rágalmazó műsorában láttam egy korabeli filmen egy élelemmel rakott teherautót Budapesten egy ötvenhatos filmből. A kocsin magyar zászló lobogott, a kocsi oldalán nagybetűs tábla: DECS. (Kölnben, a forradalom emlékünnepélye után egy idős hölgy állította, hogy ő személyesen látta ezt a teherautót a budapesti Terézvárosban.)

•

Mi tagadás, a rendszerváltozásra a nemzet a forradalom leverését követő terror s hosszú korrumpálás következtében szellemileg lesüllyedt. Nagyon sokan a legszívesebben régi uraik jármában tartják a nyakukat, s eszük ágában sincsen saját sorsukat a kezükbe venni. Szolzsenyicin írja a Gulág régi rabjairól, hogy irtóznak kimenni a szabadságba. S hiába teremtődött meg számukra a külső szabadság, nem látják. Mint a viccben: Kohn hazatérve rajtakapja feleségét Grűnnel. Odaszól neki az asszony: remélem, Móric, jobban hiszel nekem, mint a saját szemednek.

Mások látják ugyan, hogy a liberális kapitalizmus éppen olyan korrupt, kizsákmányoló és hazug rendszer, mint a szocializmus. Mindkettő a mefisztói alku gyümölcse. Előbbiben sokkal vastagabb a vaj a kenyéren, és tágasabb a szabadosság, hovatovább korlátlan. Lehet, hogy a korlátlan gazdasági gyarapodás elemészti a világit, de addig is szakítsuk le minden perc virágát. Roppant figyelemre méltó, hogy - Albert Camus szavával - a Nyugat a lázadó ember alkotása, és a forradalom a legmagasabb értékei közé tartozik, ámde a nyugati ember ’68 óta nem lázad. Pedig függetlenségét, demokráciáját és életének biztonságát rég elvették tőle államának hitelezői, a magánhatalmak, de ő túr, mint a malac, gyűjt, mint a hörcsög. Közben a tőke adósrabszolgája. A kommunizmus kísértete pedig vígan lófrál közöttünk. Ismerjük, bejárta az egész világot, lopott, rabolt, vérfürdőzött, de a számlát sehol sem fizette ki. iMég azt se mondta, bocsika. Európa tiszteli és rettegi: jaj, meg ne sértse. Európa tipikus közéleti témája Bácsfi Diána, aki készségesen karlendít, ha bármelyik fotóriporter megkéri.

Baksa-Soós János, a legendás Kex együttes legendás énekes mondta 1970- ben egy főkiszesnek. Vágysz egy nagy-nagy pótcselekvésre?

A mítosz tere örökre bezárult?

Csinálhatunk-e még forradalmat? De hogyan vigyünk végbe egy valóságos tettet? Aliként idézzük föl az igazság pillanatát, ahogy ötvenhatos elődeink tették?

8