Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám - Bakos Ferenc: Szindbád - Olvasó

Mégis, mikor hazaér - a buszból láthatta: nem robbant fel lakása, összegyűjtheti hát a gyereknépet, felesége is itt lesz napokon belül, tengerparti nap- barnítottan, nincs hát veszve semmi! - a jó öreg, kétnapos tejes-tea mellett újabb feloldozásért könyörög, csak mert jó kimondani hangosan a templomban felébredt és ott, a tóparton, a kierkegaard-os monológ alatt megfogalmazott, mostanra alázatossá váló - ki tudja, kinek címzett - szavakat:- Bocsáss meg nekem! Bocsáss meg nekem mindenért!

Aztán, lakása csodával határos megmenekülését máris nagyvonalúan feledve, arra gondol: csak egy kis szerencse kéne, hogy ne legyen élete esó'...

(Kaci bácsi késedelem nélkül ellenpontoz: „Szerencsétlen vagy te így is, úgy is, mert annak születtél, Szerencsétlen Szindbádnak!”)

74