Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Aczél Géza: kapus
3 3 A C Z É L GÉZA kapus máris van az asszociációnak nyugtalan íve mikor a sportláp tömény gyászaiból a presszó üvegasztalára kikoppan károlyi kapus nyolcvan éves volt háromszor nemzeti válogatott a kamasz szemében följebb már nincsen út ott belül beremeg a nyíregyházi pálya a pirított mag illata és a felhőtlen ifjúság várakozásokkal megzsúfolt csodája mert azért a bányász csapatok mindig veszélyesek s ki tudja gyötrelmes szitáik egyszer csak dobban egyet a szénport fáradt arcukról letörölve majd valami kemény elszánással jönnek a zöldre hogy szétaprítsák megcsodált fiainkat rozoga teherautón hazaszállítva a pontokat melyek nekik ugyan mindegy de a fészkelődé' középváros búcsút inthet a magasabb régióknak szóval zsongtunk néhány ezer tirpák és az akácfákhoz csatolt szélben himbálózó virtuális homoki honlap mikor ezek elszántan kisfröccsös füttykoncertben kifutottak kötelezően kopott mezben a vad közegben persze nem integetnek ám az ellenséges tömény diskurzusban egyszer csak mégis tétován megállt a szó kikirics sárgában kopaszon begördült a gyöpre ez az alig várt nagyapó a lepusztult országban egy csoda sztár néhány száz méterre egy elvétett forradalom miatt még akasztgattak is odaát hát persze hogy inkább ide füleltünk bennem a gondolat is már egyre mélyebb pedig nem oszthattam meg senkivel ezt a bonyolult egészet mikor hirtelen rám tört a kapusok örök magánya hisz kisebb körökben évek óta én is ott álltam leigázva ha a társak nem blokkoltak mi kézzel dobtuk persze de az se jobb ha emezek meg nyakukat törően luftoltak a vétség szikláit görgetve visszanézve az öreg csodára hátha a pipa kényes térfogatából kizárja a gömbnek ekkor még alig nevezhető labdát mi meg kesernyésen szidtuk az anyját mert hiába tüzelt papp szuszka meg pongó röpködött a vén pasi mint egy sárga dongó már-már történelmet írt a gyűlölt katlanban némi részvétet kezdett csiholni lelked finom tónusa a győzelem fohászánál csöndben elakadt s ott tartottál bár nem akarsz kínos vereséget de ez a nyugdíjas sztár csak röpködjön a légben legalább egy pontot vigyen a fenébe s majd hazafelé dühösen megmagyarázzuk karika lábú sztárjainknak örök átkuk a helyzetkihasználás gyengesége a beképzeltség és valami konok nyírségi béke mely kisöpri belőlünk a tágas horizonton billegő nagyvilágot csak hogy a felsőbb osztály maradjon örök álom miként szegények olcsó vigasza az összegyűrt totó 61
