Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Körmendi Lajos: Kunhalom

A férfi boldog volt. Végre mehet! Mindig is az ígéret földjének gondolta Amerikát, ahol ő is vihette volna valamire. Otthon mindig mondogatta is, hogy „Ha én Amerikában élhetnék, már régen milliomos lennék!” És most végre elutazik. Igaz, csak látogatóba, a barátjához, akit mindig irigyelt. Amikor az tíz év után először hazalátogatott, és törte a magyart, ő titokban megpróbálta utánozni. Ügy érezte, menne.

Szerzett egy vízumkérő lapot. Felajzva olvasta a megválaszolandó kérdéseket: „Volt-e valaha letartóztatva vagy büntetve bármely vétség vagy bűncselekmény elkövetése miatt...” „Aha” - morogta, „nem akarják, hogy a szemét bekerüljön az országba! Helyes”. Még ugyanabban a pontban fedezte fel: „Foglalkozott-e valaha kábítószer-terjesztéssel vagy eladással, prostitúcióval vagy kerítéssel?” Hitetlenkedve olvasta újra. „Hülyék! Azt hiszik, bevallják?”

Lejjebb ugrott néhány sorral: „Abból a célból kéri-e bebocsátását az Egyesült Államokba, hogy ott olyan tevékenységet folytasson, amely megsérti az exporttilalmi szabályokat, hogy felforgató, terrorista vagy más törvényte30