Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Balázs Géza: A nyelv etikai dimenziói
S azt se feledjük el, hogy a képi világ előretörése ellenére a média, az informatika is ma még jórészt nyelvet, verbális nyelvet használ, s amennyiben nyelvet használ, úgy etikai értékeket is tartalmaz, illetve közvetít. A nyelvhasználat célja pedig alapvetően a „kommunikációs siker”, illetve igen tágan értelmezve a „kommunikációs boldogság” elérése. Lehet, hogy ez így túl patetikus, éppen ezért megtoldom még eggyel: az ember „fölfelé” törekszik. Kognitív meghatározottsága folytán is. A szerző tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE, BDF), a Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektorhelyettese. ' Elhangzott az Etika és újságírás című nemzetközi szemináriumon, amelyet a Károlyi József Alapítvány szervezett. Fehérvárcsurgó, 2005. március 4. 7 Vö. Balázs Géza: Nyelv és etika a tömegkommunikációban. 103-107. In: Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A-Z, Budapest, 1998. 1 A közismert modell magyarul: Roman Jakobson: Nyelvészet és poétika. 229-276. In: Uó'.: Hang - jel - vers. Gondolat, Budapest, 1972. 2., bővített kiadás. 4 A téma legújabb magyar nyelvű összefoglalója: Szili Katalin: Tetté vált szavak. Tinta, Budapest, 2004. ’ Egyed András: A jelentéstörténet és a fogalmi szerveződés pszicholingvisztikája. 179. In: Bükv Béla-Egyed András-Pléh Csaba: Nyelvi képességek - fogalomkincs - megértés. A pszicholingvisztika gyakorlati lehetőségei. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. ‘ Egyed András, i. m. 181. Egyed András, i. m. 178-179. ‘ Szilágyú N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár, Tankönyvtanács, 1996. 22-24. 9 A nyelvi korrektség jegyében... A politikailag korrekt nyelvhasználat. Üj Horizont, 2000. 4. (XVIII.) 39-44. 10 Adamik Tamás-A. Jászó Anna-Aczél Petra: Retorika. Osiris, Budapest, 2004. 144. " Idézi: Adamik-A. Jászó-Aczél, i. m. 144. ; A téma egyik artikulációja: Umberto Eco: Ot írás az erkölcsről. Európa, Budapest, 1988. Különösen: Az írott sajtóról. 49-80. Egy7 összefoglalás magyar nyelven: William L. Rivers-Cleve Mathews: Médiaetika. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1993. Illeme a különböző etikai kódexek. " Péntek János: Nyelv és ethosz. 19. In: Fóris Ágota-Kárpáti Eszter-Szűcs Tibor: A nyelv nevelő szerepe. Lingua Franca Csoport, Pécs, 2002. 14 Bretter György: Itt és mást. Válogatott írások. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979. 184-192. A kötetre Péntek János, i. m. hívta föl a figyelmemet, s gondolataim részben az ő kettejük gondolatai ny'omán születtek, artikulálódtak. 14 Bretter, i. m. 190-191. 18 Bretter, i. m. 186. 17 Bretter, i. in. 189. " „A szókincsnek nincs köze a nyelvhez, mely rendszer, és csupán hangtani és nyelvtani alrendszerből áll. (...) A nyelv lényeges jegy’ei... egyáltalán nem korrelálnak az őket használó társadalmak nyelvével. (...) A nyelv nem tükröz semmit. Különösen fontos ezt belátni a ny'elv és gondolkodás viszonyúval kapcsolatban." stb. A többször idézett gondolatot most Nádasdv Ádám: Mi köze a nyelvnek a társadalomhoz? című írásából vettem át. A kéziratot a szerzőtől kaptam, megjelenés alatt van egy' Kiefer Ferenc szerkesztette kötetben. Itt és most a vitába nem megy’ek be, csak ismertetem az ellentétes álláspontot. A saját álláspontom szerint, amely a ny'elvtudomány történetéből is kirajzolódik: „a ny'elv nemcsak struktúra, hanem kultúra is”, amelynek külön-külön, de együtt is vannak szabályszerűségei. 19 Umberto Eco, i. m. 79. 50
