Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Balázs Géza: A nyelv etikai dimenziói
szabadság, igazságosság. Az „Ördög” ennek ellenkezője: rossz, kerülendő, kommunizmus, fasizmus. WEAWER szerint a retorika célja, hogy az embert megszólítsa, figyelmeztesse. Sőt kijelenti: „a nyelv igehirdetős természetű”. Összefoglaló gondolatai a modern retorika, médiaretorika számára maradandó érvényűek: „Végül is sohasem szabad figyelmen kívül hagynunk az értékek rendjét, mint a retorika végső szentesítését. Senki sem élhet céltudatos életet az értékek bizonyos rendje nélkül. Mivel a retorika választásra késztet bennünket, a választás pedig etikai értékek alapján történik, a szónok számunkra hitszónok, s nemesen teljesíti feladatát, ha szenvedélyeinket nemes célok felé irányítja, s aljas, ha szenvedélyeinket arra használja, hogy összezavarjon és lealacsonyítson bennünket.”'1 Ez a gondolat még a média újabb forradalma, vagyis a televízió elterjedése előtt született. Azóta számos hasonló gondolatot gyűjthetünk a médiaretorikával foglalkozó munkákból.12 De most térjünk vissza az etika nyelvi meghatározottságára, szűkebb témakörünkhöz! Nyelv és etika A nyelv interakciós és kognitív modelljében, valamint a retorikai és stilisztikai megközelítésekben közös, hogy az, ami a nyelvben van, amit a nyelv kifejez, amit a nyelv mond, a nyelvet beszélő közösség véleménye.13 Ebből nyelv és erkölcs kapcsolatára a következő megjegyzéseket tehetjük. Legtömörebben BRETTER György filozófiai posztulátumában találtam rá az összefoglaló, általános emberi, antropológiai gondolatokra nyelv és etika kapcsolatában:14 44. Minden nyelv erkölcsi értékeket rejt magában: az értékek elsajátítása a nyelv elsajátítása. 45. A nyelv elsajátítása vagy a fogalomalkotás, vagy a kész fogalmak szintjén történik. 46. A fogalom alkotásában mindig kialakul a hit, a fogalmak rendszerében a hit erkölcsivé válik, a szintaxisban pedig strukturálódik. 47. A gyermek az anyanyelvével együtt az erkölcsi értékek alapjait is elsajátítja48. Ezért az erkölcsi nevelés mindig nyelvi nevelés.1’ Illetve ez megfordítva is igaz: a nyelvi nevelés mindig erkölcsi nevelés. Másutt pedig kijelenti: 14. Az erkölcsi norma önmagában elvont igény: csak a nyelvben válik elevenen ható integráló tényezővé.16 35. Az erkölcsi parancsban a szó mint egységes, strukturálatlan mozzanat strukturálja a magatartást.' 48
