Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Pusztay János: Az irodalom mint a nyelv megmaradásának biztosítéka

2.1. Az oroszországi uráli népek, valamint a Skandináviában élő lappok, a Lettországban élő lívek nem rendelkeznek önálló nemzetállammal, tehát az anyaország nélküli kisebbségekhez tartoznak. Ugyanakkor minden oroszországi uráli népnek vannak diaszpórái, azaz a viszonylagos autonómiát biztosító közigazgatási területek határain kívül élő csoportjai.

Jelenleg az oroszországi finnugor és szamojéd népek nagyobb részt valamilyen autonómiát biztosító közigazgatási egységben élnek: a nagyobb lélekszá- múak, mint a mordvinok, az udmurtok, a marik, a komik és a karjalaiak köztársaságban; a kisebb létszámúak, mint például a komi-permjákok, a manysik, a hantik és a nyenyecek autonóm körzetekben. A többi népnek legfeljebb valamelyes helyi képviselete valósul meg, például a helyi községi tanácsban.

A köztársaság és az autonóm körzet a tituláris nép számára - korlátozott mértékben ugyan, de - biztosít érdekérvényesítési lehetőséget, például az anyanyelvhasználatra, a saját kultúra ápolására és fenntartására vonatkozóan. Ugyanakkor azonban azt is tudni kell, hogy a komi-permjákok kivételével valamennyi finnugor és szamojéd tituláris nép kisebbségben van a róla elnevezett területen, amely egyszersmind e népek ősi lakóterülete.

A tituláris uráli népek részesedése a róluk elnevezett területek lakosságán belül:

mordvinok 33%

udmurtok 33%

marik 43%

komik 23%

komi-permjákok 60%

karjalaiak 10%

hantik, manysik 2%

(SANUKOV 1993, 136) (A legutóbbi népszámlálás adatain alapuló arányszámítást még nem lehetett elvégezni.)

Ennek ellenére, ahogy LALLUKKA is helyesen megállapítja, e tagköztársaságok és autonóm körzetek a finnugor népek etnikai tudatának szerves részévé, etnikai konszolidáló tényezővé váltak, ezért státuszuk megtartása kívánatos (LALLUKKA, 2004).

A politikai-közigazgatási keretrendszer azonban gyökeresen változások előtt áll: az Orosz Föderációt alkotó 89 szubjektum számát radikálisan csökkenteni fogják. A végeredményről még csak találgatások folynak, de a folyamat már elindult. 2005-től két autonóm körzetet beolvasztottak egy nagyobb közigazgatási egységbe. A két körzet egyike finnugor népé, éppen az addig a róla elnevezett területen többségben élő komi-permjákok autonómiája szűnt meg azáltal, hogy körzetüket egyesítették az orosz többségű Perm megyével - így létrehozva a Permi táj (Permszkij kraj) elnevezésű közigazgatási egységet. Ezzel - mivel a komi-permjákok aránya alig néhány százalékra zsugorodik 35