Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Rehon József: "Itten éldegélünk", Sarusi Mihályról az "Alföldi képek" után
3 RÉHON JÓZSEF „Itten éldegélünk" SARUSI MIHÁLYRÓL AZ „ALFÖLDI KÉPEK" UTÁN „Nem tudom, hogy kell ma magyarkodni egy versben. Lehet-e, kell-e. Magam is csak mély dühömben és indulatrohamomban fanyalodtam erre, ha muszáj volt Mert van muszáj.' (Gyurkovits Tibor, Lyukasóra, 2005. november) Többször írtam már Sarusi Mihályról és könyveiről. írásaival kiprovokált érzéseimet, hangulatomat öntöttem szavakba, mondatokba, foglaltam sorokba. Most is bírálat, szakszerű kritika helyett csak ismertetésre telik elfogult barátságomból. Ha meg is bántom Sarusi Mihályt, kimondom: itt, „Kismagyar- országon” nem tartozik a legolvasottabb kortárs írók közé. Errefelé már régen fejtetőre állt az értékrend. Azért ismerik őt a Nagy Magyar Alföldön, főleg Békésben, most már a dim- bes-dombos Dunántúlon, a Balaton partján is. A harminc kötet nem sikkadhat el, a József Attila- és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjnál, a Füst Milán-juta- lomnál (ne gondolja bárki, hogy ezeket lebecsülöm) többet is érhetnek. Békés határában, a „túloldalon” van néhány község - mindenekelőtt Kis- és Nagyiratos, Simonyifalva -, meg egy város, a Magyar Golgotának mondott Arad, ahol Sarusi Mihályt jelölik meg a legolvasottabb magyar kortárs íróként. Vannak olvasói, hívei a „Fekete-Zaránd” (a Körösök) völgyeiben, medencéiben is. Soknemzetiségű családja, a Kurtucz név (a Szökó'élet című vallomáskötetben árulja el az író, mi köze Sarusi Mihálynak Kurtucz Mihályhoz) köti ahhoz a vidékhez, amelynek benépesítését, későbbi életét családregényében, a Magyar Krisztusban írja meg. Akár jelképnek is tekinthető, hogy Sarusi Mihályról az első fényképek egyike-másika Aradon és Kisiratoson készült. Mindez kevés ahhoz, hogy elvitassuk Békéscsabának, szülővárosának elsődleges jogait. A csabai Szajnán (Magvető, 1981) beszélyfüzére, A kaporszakállú nádvágó (Magvető, 1985) című kisregénye s későbbi munkái is jelzik, kié ő valójában, úgy elsősorban. Amikor addigi világát már szűknek érzi, elindítja „Nagyfalu” felé a dohány- kertész-zselléreket, s jó másfél századon át kíséri figyelemmel, írói munkájával sorsuk alakulását. Megszületik a Magyar Krisztus (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986). Olyan időben érkezik meg ez a könyv Aradra, Kisiratosra - ma sem tudni, hogyan amikor azt az olvasóknál csak az állambiztonságiak keresték kitartóbban. A Végső Kovártélyom című költemény (Csavargóének, 1965-2000, Magyar Téka, Erkel Sándor Könyvesház) amolyan ráütő rímként idézi fel a Magyar Krisztus hangulatát. 70
