Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 1. szám - Czakó Gábor: Holt lelkek, A halál civilizációja, Eszközök eszköze
Eszközök eszköze Föl sem lehet sorolni, hogy milyen célokra s milyen csudálatos szerszámokat használunk. Állítólag az eszközön semmi sem múlik. A kalapáccsal be lehet zúzni mások fejét, a buzogánnyal lehet diót is törni. Tényleg így van? Szerszámaink tényleg nem hatnak vissza ránk? Idéztük egy régebbi Beavatásban a tao- ista kínai kertészt, aki elutasította a gémeskút használatát mondván: azzal valóban szaporább az öntözés, ugyanakkor furmányossá teszi az embert. Nem tudom, hogy Einstein tanulmányozta-e a taoizmust, de egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy: „Az atomhasítás megváltoztatta gondolkodásmódunk minden biztonságát, ezéit példátlan katasztrófa felé sodródunk. ” A fenyegetés egyrészt az atomháború máig fönnálló veszélye, másrészt eszközeink elhatalmasodása; féló', hogy Gólemmé változva elsodornak bennünket. A legenda szerint a prágai Lőw rabbi a Moldava szűz agyagjából óriást készített, a kabbala segítségével életre keltette, ám nem lett volna szabad saját célra használni. Ez történt, mire a Gólem elszabadult, tört-zúzott, s csak nagy nehezen sikerült a homlokára írt emeth - élet szóból az e jelet letörölni, hogy meth - halál maradjon, s a Gólem elpusztuljon. Az állatok is használnak szerszámokat; alkalmilag és rendszeresen. Am az ő eszközeik csak azok, amik: a madárfészek fészek, a pók hálója háló, a termeszvár bonyolult gépezet ugyan, még hőmérséklet-szabályozó is dolgozik benne, mégsem több önmagánál. Elődeink sok ezer éves nyomai túlmutatnak a hasznosság eme önös, állati körén. László Gyula írja Az ősember művészete c. könyvében: „A festett barlangok nem külön-külön készült rajzok és festmények alkalomszerű gyűjteményei, (...) hanem valamilyen nagy, összefogó gondolat szei~oes, hatalmas erejű kifejezői. (...) Az eddig, ilyen alapon megvizsgált 40 barlang festményei ugyanarra a »témára« épülnek fel, ugyanazt a menetet követik a bejárattól a végződésig. Hasonlattal mondhatnák, hogy majdnem annyira egyazon gondolatot fejeznek ki, mint a bizánci templomok”. - Tehát nem gyakorlati célról, hanem eszméről szólnak. - „A barlangok festményei és rajzai olyan együttest alkotnak, amelynek hátterében valamilyen nagy hágom dny okban gyökerező' közös, de számunkra egyelőre ismeretlen mítosz állott. ” Az ember alkotásai azért hordoznak valami önmagukon túlit, mert döntően a vallásosságunkkal vagyunk képesek különbözni az állatvilágtól. A vallás pedig kultusz. A kultuszból eredő kultúra a legemberibb eszköz, amivel megszelídítjük a természetet és önmagunkat, A kultusztól elszakadt civilizáció ellenben megöli a természetet és elvadítja az embert. Az Iliászban a görögök és a trójaiak összecsapásai leginkább párviadalok. A küzdelmet az erő, az ügyesség, a bátorság, tehát személyes tulajdonságok döntötték el. Távolba ható fegyverrel, a parittyával már a kicsi Dávid is leteríthette az óriás Góliátot. Döntően új eszköz a hadviselésben a csapat mint parancsnok által irányított hadigépezet. A győzelem azé lett, akinek katonái jobban 27
