Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 4. szám - Fekete J. József: "A meg nem értett álom felbontatlan levél"

rendbe, vagy az önismeret elmélyítését szolgáló képek sora, illetve mindegyik egy kicsit, azután tovább, hogy miként kezdődtek a REM-kutatások, milyen tévedéseink vannak az álmokkal kapcsolatban, és miért nem emlékszünk álmainkra. Ebben a részben az elméleti mellett a gyakorló pszichológus is megjelenik, saját és mások álmai elemzésének során, kétszer is visszatérvén Móricz Zsigmond naplóihoz, és szemléletes példaként említve Gustav Mahler nejének, Alma Mahlernek meghatározó álmát.

Tulajdonképpen nem is tévedett olyan rettenetesen nagyot a névtelen kritikus, ugyanis az Alomkönyvben újraközölt Álmodj, krokodil! kisregény, ha nem is csírájában, de utalásaiban magában hordozza a Jessze fája családi történetvilágát. Ami majdhogynem természetes, ugyanis mindkét regény fikciója a szerző valós életanyagának és családja múltjának motívumait is magába építi. Az Álmodj, krokodil! a szerelemvesztett nő önrombolásának, újbóli magára ébredésének és önmaga újraépítésének regénye, amiben mindhárom szakaszban, állapotban, vagy inkább helyzetben az álmok gerjesztő, ösztönző, figyelmeztető, olykor elrettentő hatása érvényesül. Meg egy nagy adag nosztalgia Afrika népei, illetve a biblikus idők iránt, mert „akkoriban még gömbszerűbben érezték a létet4”; vagyis inkább a jelenből elvágyódás fogalmazódik meg a történetben. Mégis a jelen és az európai kultúrhagyomány, mindenek előtt az európai mitológia, bölcselet, létértelmezés és életforma tölti ki a regényteret. A megkettőződött énként megjelenő elbeszélő a lélektani őstípusok meghatározásakor, történeteinek és álmainak elmondhatóvá formálásakor az európai mitológiákból vett példákat, alakokat, történeteket használ föl, a történet jelen idejét pedig a regényírás jelen idejének és közelmúltjának eseményei,

40