Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 4. szám - Zalán Tibor: Nagyherceg - zenés mesejáték két részben
(Soronként váltják egymást az énekben) annyi mást, arcodra mosolygást, mosolyba fényeket, fényekbe életet, életbe nevetést, nevetésbe szeretést, szeretetbe karolást, karolásba dalolást, dalokba az ízeket, ízekbe a színeket, színekbe az illatot, illatba a holnapot, holnapba a tegnapot, tegnapba fénylő Napot, fénylő napba ágakat, lombos ágra madarat, madárhangba szélverést, szélverésbe ébredést, ébredésbe vágyakat, vágyainkba szárnyakat, szárnyainkon repülést, repülésbe szédülést, szédületbe zuhanást, zuhanásban suhan ást, suhanásban érkezést, szeretetben létezést ad a barátság... s annyi mást is még... KEK FESTŐ És most el fogsz menni? NAGYHERCEG Még nem. Most már rengeteg időm van - rengeteg energiám. És vannak szövetségeseim is. Meg fogjuk szabadítani az embereket a tévé rabságától. Ismét álmodni tanítjuk ó'ket. Szeretni. Visszaadjuk nekik az elveszített meséket. Segítetek nekem ebben? VALAMENNYIEN Segítünk, hát persze, hogy segítünk. LACIKA Ajaj! Nekem most haza kell mennem, várnak anyukámék. Biztosan feldíszítve vár a karácsonyfa... attól tartok, jól meg fogják cibálni a fülemet, hogy már megint elcsavarogtam... nagyherceg, holnap találkozunk a hintáknál, ilyen tájban... oké? NAGYHERCEG Oké, Lacika, szaladj... és a karácsonyfa alatt majd az én ajándékomat is meg fogod találni... (elérzékeny ülve) menj, szaladj... Es te, Kék festő, miért nem sietsz haza, hiszen karácsony van, a szüleid már gondolom aggódnak miattad... KÉK FESTŐ Miattam? Miattam ugyan nem. Nekem nincsenek szüleim... PERCEGŐ ÁRNYALAK Ejnye, komisz kölyke, mindenkinek van szüleje... KÉK FESTŐ Nekem nincs. Még egészen kicsi koromban eldobtak maguktól... intézetbe adtak... nagyherceg, én egy szökött intézetis kisgyerek vagyok... igazi csavargó... 34
