Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Életünk-díj, 2005: Fehér Béla: Anyajegy, Molnár Miklós: Bolond Istók életiratai, Balogh Robert: A szobor megszólal

dent az utcára, amit csak a házban találnak, s ezt az asszonyok, kezdetben kissé vonakodva, de aztán egyre lelkesebben, meg is teszik, úgyhogy élelmiszer, evőeszköz, lakberendezés nélkül marad a város - és végül elpusztul.

Semmiféle hatósági erőszak nem tud gátat vetni a rettenetes autodafénak. A pártbizottság hiába kér rendőri és katonai erősítést, sőt a szovjet helyőrség elvtársi közbelépését: Magyarvár városa - féktelen indulatában, halálosan megutálva a förtelmes jelent, semmilyen jövőben sem bízva már - megsemmisíti önmagát.

A korbácsolástól tetszhalálba ájult Istókot Freud papa viszi le a püfölőemel- vényről, és Csukár Balázs veszi a hátára; ők mentik meg a pusztulástól. Istók nem lehelte ki a lelkét a kancsuka alatt. Egy cigánykolónián tér magához. Százráncú öregasszony kenegeti a sebeit valami vajákos gyógyírral. A betyár mindenségit, mégiscsak kormos kuruc, tökös kunsági gyerek ő, a megpüfölte- tés kínjait igyekszik hát kutyába se venni. Kurta ingét erősen huzigálja lefelé, hogy ne látsszon ki a férfiassága gyökere. A cigány asszony, Szabrina ángyó recsegésen nevet, mintha hatalmas, ősöreg tölgyfa ágait ropogtatná a szél: - Ku- kurikú, kiskakas! Nem lett annak semmi baja, lelkem-virágom. Sok szépasz- szonyt megbubolsz te még azzal, sukár magyar meg roma csajokat, még tán az én bukaresti kisunokámat is... Hanem úrficska, látom rajtad, hogy lesznek kutya rossz asszonyaid is, rosszabbak, mint a rák. Deszkamellű, szőrös kan nők. Hiába is akarsz óvakodni tőlük, nem adja meg a Magasságos Isten, hogy el bírjad kerülni őket. Mert az emberrel muszáj, hogy megessen minden, ami rá vár, hogy beteljesedjen a sorsa.

Csukár Balázs meg azt dörmögi: - Gádzsókám, beleveted magadat az életbe a szemeddel, a füleddel, az orroddal, a száddal, a kezeddel, a lábaddal, a farkaddal, a szíveddel. Elelegyedsz, hagyod, hogy jöjjön, ami jön. Erős vagy, ha erősnek muszáj lenni, gyönge vagy, ha arra van szükség. Forró a csókod, zúz az öklöd. Az életedbe belefér az egész mindenség. Megzendítesz minden titkos húrt. Hitvallásod egyetlen szó: élek. - Posztónadrágot ad Istókra, szép pirosat, mint a majom feneke, lóra ülteti, vagy inkább fekteti, maga is lóháton terem, és elügetnek délnek, Kunvásárhely felé.

Freud papa még utánuk kiált: - Istók fiam, óvakodj a nimfáktól, és ne feledkezz meg Adornóról!

Otthon távirat várja:

Bolond Istók ifiúrnak Bolsevik Siralomvölgy

GRATULÁLOK STOP SZÉP MUNKA VOLT STOP MÁRTÍROMSÁGTÓL ÓVAKODJÉK STOP

Nagy Imre néhai miniszterelnök Márú Hág, Vologya sugárút 15-17.

93