Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Pomogáts Béla: Pannónia költője - a 95 esztendős Takáts Gyula költői világáról

nokrácia, a bürokrácia, a haszon, az erőszak, az elidegenedési és az újra ébredő nacionalizmusok kohorszaival szemben. A költészet és a szép ereje gyenge. De vallom azt is, hogy az ember jó szelleme és őr lelke a legerősebb fegyver minden barbárság ellen. Csakis ezeknek minél fényesebben tartása segíthet.” Ta- káts Gyula ezt az „emberi jó szellemet” találta meg a kaposvári otthonban és a becehegyi kertben, a táj történelmében és kultúrájában, az otthonosság ge- ográfiailag is rögzíthető természeti és tárgyi világában.

Szellem, és hagyomány

A szülőföld iránt érzett és tanúsított hűségben a szellem és a hagyomány ölt alakot. Takáts Gyula: „Pannónia költője” végül is úgy tudta megőrizni és kiteljesíteni költői klasszicizmusát, hogy mind teljesebben tárta fel ennek a klasszicizmusnak a „tiszta forrásait” és történelmi, művelődéstörténeti, mondhatnám így is: szellemtörténeti hagyományait - a dunántúli kultúrát és a néphagyományt. Nemcsak védelmet talált náluk, valódi szellemi értékeket is napvilágra hozott. Olyan szellemi értékeket, amelyek egyszerre magyarok és európaiak, és amelyek éppen azt igazolják, hogy a magyarság nemzeti kultúrájának kitüntetett helye van azon a virtuális térképen, amely az európai szellem tradícióit és értékeit jelöli meg.

72