Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Gyurácz Ferenc: Szakralitás és életöröm

aki a katolicizmust az életöröm vallásának tartotta. Ezzel magyarázható, hogy a grafikák fekete-fehér világa után a hetvenes évek végétó'l egyre sorakoznak tojástempera-festékkel festett, színpompás festményei, amelyek többek között Csontvár}' Kosztka Tivadar, a bizánci ikonfestészet és a magyar népművészet hatásait olvasztották magukba. Úgy képviselnek merőben eredetit és összetéveszthetetlent, hogy nem az eredetiséget célozzák meg. Meg sem kísérlik, az avantgárd módjára, „megelőzni korukat”. Ez ugyanis egyáltalán nem volna érdem.

Festészetének kibontakozása már Salföldhöz köthető, ehhez a kicsiny falucskához a Káli-medencében, ahol a nyolcvanas évek közepén, nagyon tudatos döntéssel, Somogyiék megtelepedtek. Ősi parasztportát újítottak fel, hagyományos állattartó gazdálkodásba fogtak (pl. racka juh és kecske tartásával), és tevékenységük erősen hozzájárult e gyönyörű dunántúli kistájon a falvak megkapaszkodásához, a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerüléséhez. A művész az ősi magyar lovas harcászat és viseletek kiváló ismerőjeként nemcsak megörökítette a magyar lovasság ruházatát a honfoglalás korától a második világháborúig, hanem lovas bandériumot szervezett, s általában is szerepet játszott a huszár hagyományok széleskörű felélesztésében.

Somogyi Győző a művészetet szakrális jellegűnek tartja, és ez természetesen nemcsak a vallási tematikára vonatkozik. Mindazonáltal mind grafikai, mind festészeti oeuvre-jében jelen van az utóbbi is, például olyan, a Millennium évében festett képekkel, mint a Magyarok Nagyasszonya és a Krisztus adja a koronát. Az Árpád-házi szentek ikonosztáza vagy olyan szépségek, mint/f Káli- medence Madonnája szintén említhetők e körből. De a létezésnek ugyanezt az áhítatát és örömét fedezhetjük fel izzó balatoni tájképein ugyanúgy, mint soksok történelmi arcképén és csatajelenetén. A magyar hagyomány birtokba vétele és nyugodt, pozitív vállalása, a tradícióhoz való vonzódás jellemzi e műveket, így például a magyar katonahősök arcképcsarnokát, amely a millecentená65