Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11-12. szám - Drucza Attila: Vonások Dudás József arcképéhez
A Függetlenség első számának megjelenése után Benedek István (lásd fent: október 29.) bejött a szerkesztőségbe, és felajánlotta szolgálatait. Ettől kezdve Dudás egyik legközelebbi munkatársa lett, aki adminisztratív és szervezési kérdésekkel foglalkozott. OKTÓBER 31. SZERDA Zimányi Tibor és Dudás József reggel 9-kor a Forradalmi Bizottmány képviseletében megjelenik a Kilián laktanyában. Maiéter ekkor már nem volt ott, de meghagyta, hogy 11-re visszatér, ezért Dudás hátrahagyva Zimányit, eltávozott. Később Zimányi beszámolt a laktanyában történtekről. Arról, hogy rögtön a gyűlés kezdetekor a corvinisták vezetője, Pongrátz Gergely és Maiéter között botrány tört ki. Pongrátz azzal vádolta az ezredest, hogy a tűzszünet kihirdetéséig harcolt a felkelők ellen, s csak később, a politikai fordulattal állt át. Pongrátz neki tulajdonította több corvinista társuk halálát. Emiatt Maiéter Pál helyett a Nemzetőrség főparancsnokának - azaz a felkelők, a rendőrség és a hadsereg együttes vezetőjének - Király Bélát jelölték. Helyettesévé Kopácsi Sándort. Király a Magyar Néphadsereg vezérőrnagya (koncepciós perében rangjától megfosztották) volt, s a forradalom napjaiban szabadult ki a börtönből. A továbbiakban megállapodtak még, hogy november 3-ára összehívják a budapesti felkelők vezetőit a rendőrség központi épületébe, a Deák téren. A nap folyamán Nagy Imre miniszterelnök utasítására rehabilitálják Király Bélát, aki visszakapja vezérőrnagyi rendfokozatát, és a Nemzetőrség főparancsnokává, valamint a főváros katonai parancsnokává, Maiéter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot pedig a vezérkar főnökévé nevezik ki. Zimányi Tibor beszámolóját követően Dudás a Függetlenség november 2-ai számában leközölt egy cikket, amelyben javasolja, hogy Magyarország honvédelmi miniszterének Kopácsi ezredest, vezérkari főnöknek pedig Király vezérőrnagyot tegyék meg. Dudást saját bevallása szerint itt a következők vezették: „Először is nekem nem tetszett, hogy Maiéter, aki 1948-ig Tildy személyes őrségének parancsnoka volt, és a múltban horthysta tiszt volt, ő Tildyvel valamit kigondolt, amikor láttam őket a miniszterelnökségen. Ebben én Tildy egy ravasz lépését láttam. Tildy helyzete ez időben bizonytalan volt, ugyanakkor Maiéter azzal, hogy fegyveres harcot vezetett a szovjet csapatok ellen, a Kilián laktanyában lévő katonáival, a felkelők szemében tekintélyt szerzett. Ezen kívül sok röplapot terjesztettek a »forradalmi nemzeti bizottmány« nevében, amelyekben Maiétert a szovjet csapatok elleni harcáért nemzeti hősnek nevezték. De mi tudtuk, bog' ezek a röplapok nem becsületes úton készültek Zimányi mutatott egy ilyen röpcédulát Dudásnak, majd megpróbálták kideríteni, hogy kik gyárthatják ezeket, de senki sem tudott a keletkezésük körülményeiről. Dudásék így jutottak arra a következtetésre, hogy nagy valószínűséggel Maléterék [Maiéter és Tildy - kiemelés, a szerző] vagy a hozzájuk közelálló csoportok valamelyike lehet a háttérben. - Véleményük szerint így szeretnék megtenni Maiétert honvédelmi miniszternek, hogy ezzel Tildy 119
