Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11-12. szám - Drucza Attila: Vonások Dudás József arcképéhez
DRUCZA ATTILA Vonások Dudás József arcképéhez (A PUSZTA TÉNYEK IDŐRENDBEN) A „forradalom” mindig létrehozza saját „önépítésű” szervezeteit. 1956-ban így jönnek létre a forradalmi fegyveres egységek, felkelő csoportok, bizottságok és bizottmányok. Dudás József az elsó'k közt volt a forradalom alatt, aki az „utca” követelésének teljesítésére egy országos forradalmi szervet próbált kialakítani, s ehhez egy szintén országos (amennyire ezt ilyen időkben lehetett) lapot is pillanatok alatt létrehozott, és november 3-áig működtetett. Az említett szert' lesz a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány (MNFB) és lapja a „Függetlenség”. Dudás Józsefnek a forradalomban kifejtett tevékenységét igen sokféleképp ítélik meg még ma is, ezért több olyan kérdés merül fel, melyek megválaszolása nélkül nem értékelhető a forradalomban betöltött szerepe. így például az, hogy egy elveihez hű, de kemény és konok forradalmár vagy egy határozott, de kompromisszumra nehezen képes politikus volt-e, esetleg, mint ahogyan azt egyesek tudni vélik: politikai kalandor. Alihoz, hogy e kérdésre megfelelő választ kaphassunk, végig kell tekintenünk részletes életpályáját, személyes kapcsolatait. Azt az időszakot, amelyben kialakul politikai beállítódása és identitása. Életrajzán keresztül, nem csak sorsát, de a magyar történelem 1940 és 1956 közötti ellentmondásos időszakát is közelebbről szemügyre vehetjük. A SZÉKELYFÖLDTŐL BUDAPESTIG Dudás József Marosvásárhelyen született 1912. szeptember 22-én, egy négygyermekes munkáscsaládban. Családja a külvárosban (Teleki utca 41.) lakott. Édesanyja Kovács Róza, édesapja idősebb Dudás József a hatgyermekes családból csak Józsefet tudta taníttatni. Református középiskolába járt, az úgynevezett székelyudvarhelyi Mikóba. Már középiskolás korában bekapcsolódott az illegális munkásszervezkedésekbe. 1927-ben ifjúsági küldöttként részt vett az Egységes Szakszervezetek temesvári kongresszusán. Még ugyanebben az évben egy tüntetés miatt néhány hónapos börtönbüntetésre ítélik. Később lakatosként dolgozik, magánúton leérettségizik, majd 1932-ben abszolutóriumot szerzet a Bukaresti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. Feleségül veszi Karácsonyi Máriát. Az év folyamán a romániai Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége brassói titkárává választják - ekkor lép be az illegális Román Kommunista Pártba. Decemberben szervezője a brassói munkanélküliek tüntetésének. 1933 januárjától az RKP Erdélyi Tartományi Titkárságának agitá- ciós és propagandatitkára Kolozsvárott. Februárban részt vesz az országos vasutassztrájk szervezésében. Szeptemberben „Imre” fedőnéven újjászervezi a román politikai rendőrség által szétvert temesvári pártszervezetet.^ 1934 januárjában részt vesz az általános sztrájk szervezésében. O szervezi a 112
