Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám - Alexa Károly: Könyvről könyvre - "Na ne"

öltözködési kódomat”, „az ujjammal felfedeztem a réseket, a párnákat, a lebernyegeket, a húst, a harmatnyi nedvet, a forróságot, a kis, fehér, körömmel leszedhető' lerakódást”, ez az egyik szerkesztő szövege, a másik nagy és kisajkainak színéről és bodrairól értekezik. (Ehhez legyen szabad idézni a feminista irodalom egyik elméletíróját: „A nő folytonosan ’magához nyúl’ anélkül, hogy ezt bárki is megtilthatná neki, mivel szexusát két folytonosan érintkező ajak alkotja. Ekképpen eredendő kettősséget hordoz magában, e két - egymást stimuláló - felet azonban nem lehet egymástól elkülöníteni.”)

Es idézhetnénk a végtelenségig, és kereshetnénk az ú. n. „női írásnak” az idetartozó szakemberek-szaknők által kimutatott ismérveit ezekben a szövegtárgyakban, ú. m. a „bennlevőséget”, a „naivitást”, az „egészenlátást”. De ez legyen mindenkinek a maga leckéje, aki hozzányúl ehhez a könyvhöz. Amit tudatosíthatunk, az mindössze annyi, hogy a mai globalitás és a globális média újabb szereplővel látszik gazdagítani a mi szerény balkánszéli „civilizációnkat”, a szingli újabb alakváltozatával - a pornósztár és a médiasztár mellett ott nyomul immár a „nőíró” is. Vagy mi.

96