Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 11-12. szám - Lőcsei Péter: Levél Domonkos Mátyásnak

Ajánlásodban ez állt: ugyanúgy

írnám meg ma is”. Hányán mondhatják ezt magukról? A pályatárs szemével című kötetbe ezt írtad: „egy elnémuló »pályatárs«”. Szerencsére az elhallgatásig még adatott egy kis idő. A Leltárhiány után kiadtad kis, „fekete” irodalomtörténetedet, és megjelentetted emlékművel felérő köteteidet Illyés Gyuláról, Weöres Sándorról és Németh Lászlóról.

Szerkesztőtársaiddal együtt több mint félszáz írósorsot idéztél meg az In memóriám és az Emlékezet című sorozatban. Bevallott elfogultsággal mondtad a magadét; mindazt, ami rád bízatott. Talán voltak, akik csökönyösségnek, konokságnak bélyegezték ezt, én a következetességet tiszteltem benne. Abban is, ahogy kimaradtál a Menedékházból, végül abban, ahogy a hűség mégis megíratta Veled egyik legszebb vallomásodat Sárközi Mártáról.

Az emberi gyarlóságok közül, ameny- nyire ismertelek, a költők, írók hiúságát, sértődékenységét tudtad enyhébben megítélni. Olyiknál az önsorsrontást vagy a polgári erkölcsbe ütköző házastársi hűtlenséget. Más hitványságot soha. Beszélgetéseink visszatérő témája volt, hogy szeretnéd megírni Csernus Tibor Három lektor című képének korjellemző hányattatásait. Evek óta gyűjtötted az adatokat Illyés és Weöres kapcsolatának feltárásához. 2003 szeptemberében a szombathelyi konferencián is erről beszéltél volna („Nem közös kútból iszunk” Illyés Gyula és Weöres Sándor). Betegséged közbeszólt, nem jöhettél közénk. Ekkortájt üzented: „Nem adtam föl a reményt, hogyha kilábalok ebből a gödörből, csak azért is meg fogom írni a tervezett tanulmányt”. Később többször is keserűen beszéltél a feldolgozás - egyelőre elháríthatatlan és bosszantóan kicsinyes - akadályairól. Mivel ezeket a korlátokat nem tartottam véglegesnek, és többféleképpen is igyekeztem légiesíteni őket, gyakran beszélgettünk a megírandó Weöres-témákról. Ezek közé tartozott a költő római ösztöndíja és bonyodalmas hazatérése. Az OSZK-ban a Basch Lóránt - Reményi József-levelezésben találtam hozzá adatokat, másolatukat át is adtam, Te utolsó - testamentumnak is tekinthető - leveledben említesz egy másik, előttem ismeretlen fogódzót. Hadd idézzem a végét betű szerint! „Római utjának részletes - és hiteles, tényszerű - felderítése nagyon fontos volna, mert - tudtommal legalábbis — egy rejtett életrajzi tény is hozzátartozik ehhez a rövid időszakhoz: elkeKereszt és árnyéka

75