Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 11-12. szám - Drucza Attila: Vonások Dudás József arcképéhez

petrozsényi, lupényi nagy bányászsztrájkot is. Az év végén lebukik, kilenc hónap vizsgálati fogság után első fokon kilenc, másodfokon öt és félévi börtönbüntetésre ítélik, amit Doftanában, Pauker Annával (a későbbi külügyminiszter asszony) együtt töltött le.

1940-ben Budapestre költözik Mélik Endre és báró Atzél Ede (Edi), délerdélyi földbirtokos (és az erdélyi román uralom alatt, a trianoni békeszerződéstől egészen a visszacsatolásig a magyar kémszolgálat megbízottja) invitálására. Atzél még állást is szerzett neki a Ganz Villamossági gyárban. Segítségükkel bekapcsolódik az illegális magyar munkásmozgalomba, állneve Vörös Kovács. Kapcsolatban állt a „Weishaus- és a Demény-frakciókkal”, valamint Rajk Lászlóval és Kállai Gyulával is. 1943-ban másodszor is megnősült. Felesége, Németh Júlia, a Hangya Szövetkezet könyvelője lett. Magyarország 1944-es német megszállása után kapcsolatba lép a Magyar Fronttal. 1944 elején alapítója a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége nevet viselő antináci ellenállási csoportnak. Tagja az MHSZSZ irányító úgynevezett ötös bizottságnak. Csoportja kapcsolatban áll a Kiugrási Irodával, és összeköttetésben az 1944. november 9-én megalakuló Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságával (MNFFB), amelynek Bajcsy-Zsilinszky Endre volt az elnöke.

Még 1944 szeptemberében tagja az ún. Faust-küldöttségnek, amelynek tagjai: Faust Imre baloldali könyvkiadó, Atzél Ede báró és Dudás József. Dudás személyére amellett, hogy jól beszélt angolul és oroszul, azért volt még szükség, mert úgy vélték, jó benyomást tehet a szovjetekre, ha egy börtönviselt kommunistát is igénybe vesznek Horthyék a tárgyalások megkezdése érdekében. A Kiugrási Iroda kezdeményezésére azzal a nem hivatalos feladattal indultak, hogy megtudakolják a fegyverszüneti feltételeket. A küldöttség szeptember 24-én lépte át a frontot, és ezután Moszkvában tárgyalásokat folytattak Molotowal és Sztálinnal. Azt az ajánlatot kapták, hogy a Kolozsváron székelő II. hadsereg, amelynek Dálnoki Veress Lajos vezérezredes a parancsnoka, nyissa meg a kaput az oroszoknak, s ezt majd a háború utáni rendezésnél - az 1940- ben visszacsatolt erdélyi területek kérdésénél - tolerálják. Hazatérőben — Munkács közelében - beleszaladtak egy SS járőrbe. Tűzharcba keveredtek, s ennek során Dudás egy egész sorozatot kapott a lábába. A munkácsi kórházba szállították. Négy nappal az után, hogy Fausték átlépték a frontot, elindult a hivatalos háromtagú delegáció is, Faraghó Gábor vezérezredes vezetésével.

1945-ben kizárják a Magyar Kommunista Pártból. Az eseményről és a feltételezett okokról Széli Jenő számolt be 1986-ban (Ötvenhatról Nyolcvan hatban, Századvég, 56-os Intézet): „Ha megengedik, eg)’ pár szót Dudásról, nagyon szubjektív benyomások alapján. A VIII. kerület párttitkára voltam 1945 tavaszán vagy nyár elején, amikor a budapesti szervezési osztályról kaptam eg)' utasítást, hogy a nálunk tag Dudás Józsefet hívjam be, és vegyem vissza azonnal a tagkönyvét. Behívattam Dudást, és közöltem vele, hogy kizárjuk a pártból, felső utasításra. Meglepődött és távozott. Ennek az előzménye valami olyan akcióban való részvétele Dudásnak, hogy ő állítólag felsőbb u tasítás nélkül átment a szovjet-magyar katonai vonalon Moszkvába, a magyar fegyverletétel kérdéséről tárgyalni..., ennek tanúja nem vagyok, csak feltételezem ”.

Tildy Zoltán révén a Független Kisgazdapárt listáján jelölteti magát. Bevá113