Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10-11. szám - Kiss Gy. Csaba: Egy lengyel író a totalitarizmus természetéről
kertjéhez: Sztoj, kto igyot? (Állj, ki vagy?), és ezt kérdezi az első szovjet katona Maráitól is: Ki vágy? Mintha jelképes volna ez a kérdés. A második világháború borzalmai, a totalitarizmusok, a szovjet invázió az európaiság, az európaiság mibenlétének és saját önazonosságuk dilemmáival szembesíti mindkettőjüket. Nem véletlen, hogy Vincenz a Tatár-hágón menekülve teszi föl a jövőt fürkésző kérdést: „Milyen veszély fenyegeti velünk együtt a többi népet és egész Európát ? Berlinből ezeréves Reichet ígértek nekünk, Moszkvából meg nem is holmi ezer évet, hanem fölszabadulást hozó végső harcot”.1 * * 4 * * * * * * II’ A lengyel író végül minden kétsége, az átélt tapasztalatok ellenére bízik a párbeszéd lehetőségében, az európai örökség humanista hagyományának erejében. Márai hozzáállása sztoikus. Európai vagyok, tehát pesszimista, mondja egy helyen Naplójában. Nem véletlen, hogy Vincenz Aquincum kapcsán a Duna mellett arra gondol, a barbaricum limese húzódott itt, s önmagát is faggatja az író a római korból megidézett képpel; ki gondolhatta el a jövőt, ki láthatta előre, hogy a Keletről Nyugatra zúduló invázió meddig fog tartani. A második világháború idején Közép-Európában tomboló totalitarizmusok megkérdőjelezték az európai humanizmus alapvető értékeit, ez megmutatta civilizációnk mély sza- kadékait a kortársaknak. Es mindmáig nem született meg a két totalitarizmussal egyként leszámoló számvetés a XX. század történelméről. A mi középeurópai tapasztalataink pedig nem kerültek bele az európai múlt összegező és közösen elfogadható képébe. Úgy vélem, íróink tanúságtétele nem hagyható figyelmen kívül a második világháborús korszak közép-európai mérlegének elkészítése során. Befejezésül még Márai Sándort szeretném idézni, aki így fogalmazott a nemzetnevelésről írt 1942-es röpiratában: „A bolsevizmus kérdése az európai ember számára nem politikai kérdés, hanem lét és nemlét, az európaiság kérdése. ”Ul ( 2001 ) I Dialogi z SozL'ietami, London 1966. Magyar fordítása: Beszélgetés a szovjet megszállókkal. Pálfalvi Lajos, Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc 2001. Próchnicki, Wlodzimierz: Czlozviek i dialog. ..Na ivysokiej pólón in ic" Stanislaiva Vincenza. Kraków 1994. 60. p. : Rocznice Gandhiego In: Z perspektyny podrózy. Kraków 1980. 248-249. p. 4 Vincenz, Stanislaw: Beszélgetés a szovjet megszállókkal. 7.p. Háborús jegyzetfüzetét Jan A. Choroszy adta ki:Vincenz, Stanislaw: Outopos (Zapiski z lat 1938-1944). Wroclaw 1992. 22.p. ' Vincenz, Stanislaw: Beszélgetésa szovjet megszállókkal. Miskolc, 2001. 14-15. p. Vincenz, Stanislaw i.m. 19. p. ’'Vincenz, Stanislaw i.m. 80. p. 'Vincenz, Stanislaw i.m. 83. p. '"Vincenz, Stanislaw i.m. 173. p. II Vincenz, Stanislaw i.m. 185. p. 1 .Márai Sándor: Föld,fold!... Toronto, 1972. idézzük a hazai kiadás alapján. Budapest, 1991. 17.p. Alárai Sándor i.m. 31. p. "Márai Sándor i.m. 13. p. 1 Vincenz, Stanislaw i.m. 20. p. u Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Budapest, 1942. 78
