Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 9. szám - Örményföld, 2005. május - Magánbeszéd

parkok, csöndes és kedves mulatóhelyekkel, csöndes és kedves feketehajú em­berekkel. A legmagasabb kultúra és a legmélyebb szegénység, s mindaz, ami ezzel együtt jár: spiritualitás, istenközelség, életszentség, az első Arisztotelesz- fordítások, örmény nyelvű biblia a negyedik századból, Zénón és Avicenna egyfelől, nyomorúság, kedély, igénytelenség másfelől. S mindez egyszerre, együtt, ugyanabban a téridőben - és természetesen. Ez csak Keleten lehetsé­ges - Indiában, Kínában. Jerevánban (Jerebuni néven Noé lakhelye volt, erre ma egy sörmárka emlékeztet) egy urartui erőd és Sengavit hatezer éves bronz­öntödéi között a hentesek utcája - ahol nemcsak a pultok vannak tele azono­síthatatlan állatok azonosíthatatlan darabjaival, hanem a föld is, a járda, a faá­gak, a teljes légtér. A másik oldalon olyan szőnyegek, amelyek Európában há­zakat érnek. Háromnegyed évszázados orosz jelenlét után rohamos amerika- nizálódás, de az utcán nem szabad fütyülni, hiszen csak az ördög fütyül. Gyumri városát elpusztította az 1988-as földrengés. Romok, nyomorbódék, bádogváros, nyomorékok. A főtéren a kultúrház elszállítatlan romjai mellett a nagy utak tengelyében hatalmas új diadalív, alatta kis bronzszobor, Charles Aznavour szobra. Mítosz és látvány és életkeret. S van itt egy békebeli keres­kedőház, egy eloroszosodott szobrász emlékmúzeuma, aki a legmagasabb bol­sevik köröktől kapta a megrendelést. Es ama különös kegyben is részesült, hogy halott maszkot készíthetett nevesebb megrendelőiről. Itt lógnak és fek­szenek a lárvaarcok - Lenin és családja, Dzerzsinszkij, Majakovszkij. És min­denfelé hacskarok. Állítólag ötvenezer darab van belőlük, de nem akad két egyforma. A hacskar emberméret körüli téglalap alakú kő, amire kereszt van faragva. Kis nációk szeretnek felmutatni egy-egy tárgyat, amivel ők járultak hozzá a világkultúrához. Aki például járt a ljubljanai piacon, az biztosan vett azokból a kis fenyődeszka darabokból, amelyekre tréfás képek vannak festve. A méhkaptár elzárására szolgál. Ezt adtuk mi a világnak,^ mondja a szlovén. Az örmény ajándéka a hacskar. A szent kereszt jegyében. Ám egy ősi temetőben friss vérnyomok vezetik a szemet a kőlap tetejéhez. Egy levágott kakasfej me­red bele a napba. Hol vagyunk? Es mikor? 67

Next

/
Thumbnails
Contents