Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 9. szám - Marczell Péter: A Klapka-emigráció Ister páholya

(déradná). Egyértelműen dicsőítette a szabadságot, s hangsúlyozta: a demokrá­cia az egyetlen politikai rendszer, amelyben a polgárok megőrizhetik méltósá­gukat, és szert tehetnek az egyenlőség becses előnyére. Hiszen benne min­denki rendelkezik a szólásszabadsággal és a hatalmat egymással egyenlőek birtokolják. Andrée Bärget a Folio-kiadásban ezt az észrevételét számos példá­val igazolja. Napjainkban a kritika különösen becsüli Hérodotoszban a mások iránti érdeklődést, különleges egyedi tulajdonságaik értékelését, tárgyilagos elismerésüket a maguk mivoltában. STÁTUS, TEMPLOM, RITUS ÉS NYELV Fangois Ruchon Histoire de la Franc-Maconnerie d Geneve de 1736 á 1900 című monográfiájában minden genfi korabeli páholyt ismertet (fiches signalétiques). Az Ister-ről a következőket jelzi: „Loge irréguliere,formée á Carouge, de réfugiés hongrois: faisaient partié de cette loge: [kilenc név, amelyből hat elírt: »le comte Nicolas de Puky, Georges Romanomy, William J, Vaisz, comte Théodore Esaky, comte Grégoire Bethlen, Michel Horath, Georges Klapka, comte Alexandre Karatsay, baron Antoine Bulassa«.] Elle demanda son affiliation d Alpina en 1863, mais eile ne lui fut pas accordée, vu le grand nombre de loges exis- tant d Geneve. Quelques années apres ces réfugiés rentr'erent en Hongrie et purent propager les idées maqonniques. ” [Dezsényi tíz azonosításával szemben Ruchon felveszi Bethlen György grófot, Komáromy Györgyöt és Csáky Tivadar gró­fot, de kilences névsorán nem szerepel sem Hoszek Eeó és Rényi György hon­védszázados, sem Maróthy János és Thaisz Elek. Puky Miklóst a szakirodalom nem könyveli el grófnak, de elképzelhető, hogy a genfi nyomdásznak erre a címre joga volt.] Mint az előzőekben láthattuk, Genf városállamában akkoriban hét páholy működött, ami valóban tekintélyes szám egy 70 ezer lakost számláló térség vi­szonylatában. [„Agglomeration, définition 1930”. Ugyanakkor, 1860-ban, „Total Canton”: 82 876.] Még akkor is, ha ott egy rendkívüli ünnepségen a beavatottak létszáma - a vendégeket is beleértve - meghaladja az ezret. Az Ál- pina elutasítása tehát érthető. Méginkább, ha megfontoljuk, hogy 1863-ban, az Ister megalapításakor, a helyi szabadkőművesség válságba került az Egysé­ges Templom (Temple Unique) intézményének és egyben ügyének csődje miatt. (1860 és 1862 között tagsága 377-ról 140-ra olvadt. Alapítványa képte­len volt kölcsöneire a kamatokat kifizetni, minekutána egy bírósági döntés megfosztotta tulajdonjogától. A tulajdont a csődeljárás hivatalos árverésén 70 ezer frankért a protestantizmusa miatt ellenséges Baumgartner doktor és an­nak egy barátja vette meg, akik ismételt próbálkozásaik dacára az ingatlant nem tudták továbbadni még a szabadkőműveseknek sem. Egészen 1873-ig, amikor is a francia Gex-i M. Harent 152 ezer frankért megvette, és - szavát szegve - egy év elteltével római katolikusoknak eladta. Akik a klérusellenes szabadkőművesek legnagyobb megszégyenítésére 1874-ben Szent Szív-temp­lomot csináltak belőle. [Az épület ma is áll a genfi Nagyszínház, Zeneművé­52

Next

/
Thumbnails
Contents