Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 1. szám - Pusztay János: A finnugor népek jövője?

a kongresszus szervezőit képviselve volt jelen és én voltunk csupán „civilek” az asztalnál. Az elnökök gratuláltak az előadáshoz, egy kicsit még erről beszélget­tünk, aztán teljesen kötetlen, nagyon jó hangulatú társalgás következett, amelynek során azért fölmerült a három finnugor nyelvű EU-tagország együttműködési lehetőségének és szükségszerűségének kérdése is az oroszor­szági finnugor népek érdekében. A kongresszus zárónapján Juhan Parts észt miniszterelnök mondott beszé­det. Tartalmilag szinte ugyanazokat a gondolatokat fogalmazta meg, amelyek­ről én is beszéltem, csak hát egy másik - politikailag nagyon magas - szinten. A kongresszus idején a szokásosnál is gazdagabb volt a kulturális programkí­nálat. A kongresszus plenáris üléseire az Estonia hangversenyteremben került sor, a szekcióüléseket pedig a Viru szállodában tartották, amely egyúttal a kül­döttek nagyobb részének a szálláshelye is volt. A két helyszín közötti parkban nemzetközi - észt, magyar, finn és udmurt - faszobor-kiállítást rendeztek, s nap mint nap hallhattunk koncerteket is. Többek között Kanalas Éva és a kob­zos Szabados Nagy Árpád is fellépett, s koncertet adott a Moldva együttes (Szokolay Dongó Balázs, Hajnóczy Csaba és Kenderesi Gabi). Az Eduard Vilde irodalmi múzeumban Vályi Sándor és a finn Juha Valkeapää performánszát lehetett megtekinteni A tragédia születéséről, s ugyanitt rendez­ték meg a finnugor írók és irodalomkutatók estjét is, amelyen magyar részről Domokos Péter professzor vett részt. Egy sor kiállítás mutatta be a finnugor népek kultúráját, s részben tudományos eredményeit, a textilművészettől az ékszereken, festészeten, a régi magyar templomokon és a halasi csipkén át a szépirodalmi és tudományos könyvek bemutatójáig. A Kuku klubban különbö­ző témájú dokumentumfilmeket mutattak be minden este (a szibériai nyelvro­konok életéről, a hagyományos komi naptárról, a magyar pásztorokról, a ha­gyományos mari esküvőről). A Söprus (Barátság) filmszínházban több játékfil­met is játszottak. A Medveszív című, 2001-ben forgatott cseh-észt-né- met-orosz koprodukciós film, amelyet Arvo Iho rendezett, egy európai fiatal­emberről szól, aki Szibériába megy, hogy ott vadászként éljen. A Kakukk című nagysikerű orosz filmet már Magyarországon is bemutatták. Érdemes volna - legalább a művészfilm-hálózatban - nálunk is bemutatni Markku Lehmuskal- lio és Anasztázia Lapszuj A hetedik ég menyasszonya című filmjét, amely egy vak nyenyec lányról és egy magányos öregasszonyról szól, akit még születése előtt a legfőbb istennek ajánlottak. A finn film érdekessége, hogy nyenyec nyelven szól. Augusztus 19-én játszották Szomjas György Vagabundját. • Észtországban elég jelentős a magyarok létszáma. Ez még a szovjet időszak következménye, amikor a kárpátaljai magyarok számára fontos továbbtanulási lehetőség volt, ha az akkor még a birodalomhoz tartozó Észtországba, Tartu­ba mentek egyetemre. Sokan közülük ott is ragadtak, családot alapítottak. Társaságuk minden év augusztus 19-én megrendezi a Szent István-napi pikni­ket, amelyen számos magyarbarát észt is részt vesz. Az idén engem kértek meg 62

Next

/
Thumbnails
Contents