Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 3. szám - Szegedi Kovács György: Enyhítő körülmények

2

2

SZEGEDI KOVÁCS GYÖRGY

Enyhítő körülmények

(Román Károlynak 70. születésnapjára)

Idén még nem is

Sörözgettiink úgy nyugalmasan együtt,

Tallózgatván a léleklátók rajzai közt Erező ezernyi utat, s ahogyan Néztük a bús szemű istenek

Égő lábait a vizeken, hogy

Látunk..., látunk..., át a „nádirigón” túlra is,

Talán enyhítő körülmény, mert lesz Elegendő „aranyunk” a megszelídült Takács Imrével Sírva megszületni újra és oly nevet kapni, mit Senki sem ismerhet, hát hadd töltsék most Ebből a Pirosból is, a megsokasítottból

Neked, hogy előtűnjenek szemünkben a föl-le közlekedő angyalok.

A Leander-völgyi ősz ember

(Nagyapa emlékének)

A vágtázó ló akart volna lenni az a figura a jobb láb kissé lejjebb biccentve a bal erőteljesebben dobbantva s a fenekem ütemesen paskolva űztem hajtottam magam feléd a fehéren csillogó hajú Leander-völgyi felé mert imádtad a leandereket emlékszem a szőlő mögötti völgy végig pompázott ezekkel a gyönyörűségekkel mi van tökvitéz emeltél a magasba mindig tudod kisöreg a nappapa nemsokára fődobja azt a büdös gombás talpát és akkor ki fog gondoskodni a virágokról ugye vigyázol rájuk igen nagyapa vigyázok én azokra már ahogy tőlem telik