Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 3. szám - Tandori Dezső: Az én Gergely-naptáram - Még mindig nagyon is 2004 -

ni.

Hogy a rendszerezés-közbevetést folytassam: fura, hogy gondolati képződménynek ez a tökéletesebb, ez az azonnal sugallatosabb, az alábbi rács.

(Mindjárt; közbevetem, hogy kommentár nélkül közlöm majd elbeszélőbb, narratívabb változatait. Hanem a rács, mondja R. E. Kraus, épp a narráció ellensége, hát sokat nem nyertem. Viszont mi teszi kötelezővé egymás számára egymás elméleteit? Na, ugye.)

MINDENKI SZIGET- ezt a címet adtam, és megrajzolható pontosabban is, hogy minden vonal összeérjen stb. A lényeget szégyenkezve mondom el: nem is tudom. A szigetek közt nincs tenger, tehát így sziget mindenki ... hogy összeér a többiek közül sokkal. Vagy az összeérés ellenére sziget. Vagy (a felvett rissz-rossz négyzetben, na, síkon) mindenki sziget, a legkisebb helyen is stb. Vagy ... nekem főleg a ránézés ad élményt. Viliódzik, tere van, enyhe reliefessége az egész-ne- ki; ki-ki ahogy akarja.

Variálható így:

MINDENKI SZIGET - FELMEGY A FÜGGÖNY

Mihez képest volt mindez közbevetés? Nem felejtettük: a silence-slowness- solitude-ból indultunk el. (Nekem ez jobban tetszik a Stephen Dedalus-félénél, bár az az originálisabb.) S nyilvánvaló lett, hogy az én 2004-es évemmel ezek

7