Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 2. szám - Sarusi Mihály: Jó, hogy benéztél (Lajtabánsági állatmesék)

Mit össze nem lapítottál - az első csapszékbeli föllépéstől úgy 1989/90-ig hogy most (2002-őt követően) újra kezdd?

Mitől lettél nekik érdekes a III. évezred elején? AIII/III. ezred élén.- A zsidók.

Mondod, ne.- A románok.

Az oláhok se.

Tótok.

Kezdi nem érteni.

Figyelmét serbe rejtő kartársát jó rég ismered, vele ebben a csehóban nem egyszer találkoztál. Vagy négyszer, ahányszor beléptél ide egy, másfél sört fölhajtani az elmúlt mintegy három évtizedben. Mert ő mindég itt volt! Olyan esetre nem emlékszel, hogy ne köszönt volna reád. „Figyelj, haver”, ez volt - ez van ma is - abban, ahogy fél szemmel, oldalvást pillantva, véletlen sem a szemed közé nézve észrevesz, megmér, méricskél, „Figyelj, figyellek:”.

E pár Balkezes-beli, meg Jobbkezesen-túli, külvilági (csapszéktelen) összefutásotok alkalmával is ezt érezhetted. Nem láttad föltétien, de ez a gyanú motoszkált benned, amikor példának okáért a közeli Fő-uccán egymásba botlottatok (egyiktek az út egyik, másiktok az út másik oldalán ballagva). Hogy azt is látja, hallja, érzékeli, amit pedig adott testtartásában, helyzetében szinte kizárt lehetett.... Volna, ha nem az, ami.

Említhettem már neked, nem magányos fülelője volt úrfisága - ma már inkább csak: urasága (persze túl mindenféle ávéhás, még pontosabban politikai rendőr, titkos besúgó elvtársiasságon) - a bukott rendszernek, nem, hogy lett volna! Csapatban szolgált, légióként a parancsnokával, aki szintén. Főnökével, aki több hasonló - sörrel, borral, hasonlókkal a csehókban tartott - jó firmával tartotta a kapcsolatot leginkább úgy, hogy amikor naponta végigkóstolta az italneműeket a kisváros vendéglátóipari kirendeltségein, odabiccentettek neki: „Minden rendben!”. Kezet ráztak („Mit iszol?”), kivel egy-két félórára leülhetett, hogy mire végire ér az Italművek Nemzeti Vállalat tizenkilenc és fél csapszékből, szállodai étteremből, borozóból, gyorskiszolgáló étteremből, cigánykocsmából s miegyebekből álló intézmény-hálózatának, legyen elég gondja az anyukának - édes nejének, ki szintén a Mozgalom Régi Tagja -, ha végre hazadülöngél.

E Főnök most sehol. Emez melléd ülő - szinte ismeretlen - kapta volna a feladatot a szaglász csapat irányítására? Mert ez a vállalkozó - álvállalkozó? tudja a rosseb - szinte már értelmiségi a hadovájával.

Az előbb még Antall dicsérte; pláne Torgyán, aki jól kiosztja a komcsikat, Csurka a zsidókkal; Orbán még sem fér a bögyébe.- Viktor? Azért ez az utcai, nyílt színi uszítás mégiscsak sok, nem? Miközben maga is zsidó.

Mondom neki: más („baloldali”) szerint meg cigány. Hogy akkor most melyik lehet igaz?

Megzavartad a gondolatmenetét, kiesett a ritmusból. Újra kezdené. Leállítod, hogy tőled akár óhéber is lehet Viktor, neked semmi bajod evvel a fajtával sem.

54