Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 2. szám - Vasadi Péter és Végh Attila: Út
3 V A S A D I Ut PÉTER ÉS VÉGH ATTILA jrAz utakat kiegyenesítettük, és közben valamit elfelejtettünk. Az ünnepeink ezért már nem szólnak semmiről. Dög unalmasak. Önmagádban meg tudod találni a harmónia útját, de ez az út ma már csak egyéni lehet. Kifelé nem vezetnek utak. ” V. P. Mindig is úgy éreztem, hogy igaz, hogy tudom, mi az én utam, de közben az ellenkezőjét is éreztem. Hogy mindig le lehet róla térnem. Az út néha más útra irányít. Persze az útnál jobb az ösvény. Ezt tapasztaljuk is, mert minden útról nyílnak ösvények. Nem szabad akarni az egyenes utat. Azt az utat kell járnom, amelyre az én titkaim vezetnek. Azt nem lehet eldönteni, hogy mi legyen az ember útja. Az ember úton van, és egyszer csak rájön erre. De érdekes az úttalanság is. Az úttalanság az, ha mozdulatlan vagy. Lehet, hogy az úttalanság maga is út. Ezt a költészet ragyogóan igazolja. A semmittevés lehet a legélénkebb szemlélődés. A várakozásban van a legelevenebb idő. A jövendő. A jövendőd az, amit nem is sejtesz, ami a jelenbe befurakodik. A hit, a filozófia és a gondolkodás szentháromságáról van szó. Ezek egymásba játszanak, és váltogatják bennem a pozíciójukat. Széljárta helyen él, aki a belső utat választja, és élvezi a sikertelenségeit. Élvezi, hogy önmagát meghaladja, és mindennap rájön arra, hogy a tegnap kevés a mához. Mostanában az új kozmológiai gondolkodásmód izgat. A fizika történéseitől nem lehet sem a filozófiának, sem a hitnek elválnia. Sőt, a fizika mondja meg, hogy melyek a gondolkodás tévútjai. A materializmus politikailag omlott össze, de előbb eszmei, gondolati tarthatatlansága miatt. Amikor kiderült, hogy az az anyagfogalom, amelyben korábban gondolkodtak, hamis. Az anyag a szellem lehetősége. A kvantumfizika megállapította, hogy a legkisebb mérhetőség létezik, a legkisebb részecske létezik, a legkisebb méret is létezik. Az Egy van. Ezen teljesen megdöbbentem. Amit írok, annak van első sora, és van utolsó sora. Ez a determináltság a teljes szabadságban, amely hajlandó önmagát folyton fölvilágosítani és módosítani. Persze nem én világosítom föl magam, hanem fölvilágosodom. Az egyetlen valóság az, ami engem fölvilágosít. Ha olyan hitetlen volnék is, mint ez a hokedli, ezen megdöbbennék. A modern gondolkodás olyanfajta nyitottsághoz érkezik el, amely szereti a változást. Nem fölszámolja önmagát, hanem nyitott. Én sem valamiféle cseppfolyósságot hirdetek, hanem nyitottságot, amelyen átáramlanak az eszmék, és mindaz hozzátapad, ami a lényegből következik. V. V. A. Induljunk ki abból, hogy alapvetően két eltérő felfogás létezik. Az egyik a mozdulatlanságból indul ki, a másik pedig a mozgásból. Azt is mondhatnám, hogy az archaikus és a modern különbségéről van szó, de ez durva leegyszerűsítés volna. A moccanatlanságból kiinduló szemlélet az úton-levést úgy építi be rendszerébe - a nemcselekvéssel-cselekvés fogalmán keresztül -, 17
