Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 12. szám - II. A századforduló

„Pozsony jelentős szerepet játszik Chernél életében - ide jár egyetemre, itt élvezi a dualizmus első éveinek nyugodt, kiegyensúlyozott életét, amit a hajdani koronázó város nyújt számára. És itt éri a sírig tartó szerelem is, megismerkedik egy pozsonyi tanítókisasszony-jelölttel, aki a Pozsonytól nem messze fekvő Modor mezővároskából származik. Itt állt bús omladék gyanánt Chernél idejében is Pozsony vára, mint valami temetői mementó, égre meredő kifosztott, leégett falakkal, pusztulásra ítélve, mint festői rom. Chernél idejében jó minőségű fotográfia-sorozat számolt be a hajdani, dicső napokat látott királyi vár pusztulásának tárgyi emlékeiről a Duna fölött - a Chernél család hagyatékában is egész sorozat maradt fenn e rommá lett várhegyi környezetről, a freskómaradványokról, lerobbant oszlopfőkről, lépcsőmaradványokról, egy hajdani pompa múló emlékeiről.

Régi alakja a sok átépítés folytán elveszett. Legkorábbi része a délkeleti sarkában álló torony; ez a XIII. századból való. A középkorban sok ostromot állott ki, és sok királyt látott falai között.” (Varjú Elemér: Magyar várak, 1933)