Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 10-11. szám - Fehér Béla: Egyenes Kecske (befejező rész)

elment a hangja, le-fel szaladgált, fejjel nekirohant a gázórának, a mellét döngette, az öklét rázta, a falhoz csapta anyucikám matyó mintás vázáját, azután behunyt szemmel feküdt az ágya tetején, de a teste remegett, mintha valami gép rázná az ágyat.

Amikor fél óra múlva felkelt, hideg vízzel megmosta az arcát, és attól kezdve mindenkivel magázódott. Apucikám elé állt, és résnyire húzott szemekkel ezt mondta: ezért meg fog dögleni, Pogácsás úr! Apucikám ezt kérdezte: mit vered itt a nyálad, végül is adtam tetőt a süket fejetek fölé, vagy nem adtam? A tanci ezt válaszolta: majd lesz itt tető, majd meglátja azt a tetőt, amit én rakok a durung fejére, maga tolvaj, patkány vasutas! Apucikám felnevetett, és ezt mondta: bár vasutas lennék, Andikám, akkor nem itt tartanánk! A tanci topor- zékolt, állat módjára elbődült: tessék idejönni, anyuka! Koncsa mamuska kicsoszogott a fedezékéből, riadtan megállt az előszobában. A tanci ezt mondta: én a pénzemet tűzzel-vassal vissza fogom szerezni, ó, ne reszkessen, Pogácsás úr, nem jelentem fel, mert akkor maga megint a sitten kömé ki, és akkor kimaradna a jóból, és nem veszem el a lakást se a lányától, dehogy veszem, elevenen falják fel benne a csótányok a születésnapján, én mától kezdve hurka leszek, felfogták, amit hallanak, egy ordas, ronggyá szabni való, büdös prosti leszek, van nekem lecsóm, maga tudja a legjobban, hogy nem is akármilyen, majd azzal visszakeresem a pénzt, de még annál sokkal többet is, maguk pedig naponta végig fogják nézni a műsort, és ha már szalad a kocsi, hallja, Pogácsás mester, ha már annyi kuncsaftom lesz, mint egy bevásárlóközpontnak, akkor úgy itt hagyom ezt a rohadt lepratelepet, mint egy rakás szőrt, amit elfelejtettek lehúzni!

Apucikám széttárta a kezeit, és ezt mondta: őszinte leszek, erre nem számítottam.

Andrea tanci nem a levegőbe beszélt. Még aznap este legyantázta a lábát, ki- rúzsozta a száját, fekete harisnyát, könnyű selyemblúzt húzott, azután lement az utcára, farokra vadászni. PIúsz perc se telt el, zörgött a kulcs a zárban, jött vissza egy félrészeg pasassal, aki lekapta a fogasról Pogácsás Lajos levitézlett tányérsapkáját, bokázott, tisztelgett, édes pezsgőt követelt, utána lefeküdt a szőnyegre az előszobában, és torkaszakadtából énekelt: szeretném a homokórát megállítani... A tanci pókerarcot vágott, kimért udvariassággal megkért minket, hogy az aktus idejére fáradjunk a konyhába, ő pedig felráncigálta a földről a vendéget, és belökdöste a szobába.

Pogácsás Lajos serpenyőt vett elő, nekilátott hemendekszet sütni. Közben ezt mondta: hiába, ha eg)? nő ámokfutásba kezd, rá kell hagyni, ezt már a régi rómaiak is tudták! Ezen a megállapításon annyira elgondolkozott, hogy a sonka szénné égett, ráadásul tojás nem is volt otthon.

Amikor Andrea tanci végzett, és kituszkolta a részeg pasast az ajtón, anyaszült meztelenül korzózott a lakásban, közölte, hogy a munkaruha nem szégyen, közben rázta a kezében a frissen keresett ezreseket. Cigire gyújtott, és ezt mondta: mélyen tisztelt háziak, mostantól új törvény lép életbe az ól falai között, ha vendéget hozok, maguktól ürítsék ki a szobát, ne kelljen majd min144