Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Ambrus Lajos: Pónyik és Batul
Szikesegyház, Szombathely. A versailles-i kert egészében volt maga a jól felszerelt, gazdag és rendezett isteni paradicsom - a decemberi napsütésben nyomát se leltem semmiféle diszharmóniának, hiánynak, erőlködésnek, netán hamis akusztikának. Bizony, mert még maga a Napkirály is gyakran lejárt ide, és nem volt rest metszőollót (akkor még metszőkést) a kezébe véve gyümölcsfákat ifjítani. Gondolom, Quentitnie mester udvariasan szigorú, s ha kellett, szelíden korholó felügyelete alatt - mert aki próbálkozott valaha az újítással, az saját kárán tudja, hogy a szívós gyümölcsfák szakszerű és folyamatos, pláne sikeres megmetszése bizony nem a könnyen lefitymálandó tudományok közé tartozik. Alakfának hajtogatva, vagyis hosszú évekig szisztematikusan formálva, a hajtóágakat rácsokra vezetve és rögzítve meg éppenséggel nem az. Ez már a legfinomabb kerti művészet volna. Udvaroncai és főkertésze, s persze talpnyaló írnokai minden szavát lesték a Soleil roi-nak - el is neveztek egy bőtermő gyümölcsöt őfelsége egyik felejthetetlenül spontán felkiáltásától inspirálva. Egy olyan fajtát ráadásul, amelyet a felséges királyi kezek még csak nem is érintettek, vagyishogy a nagy királynak semmi köze sem volt hozzá. Történt, mondja a gazdag francúz gyümölcslegendárium, hogy a Napkirály a francia középvidéken, a jó Bourgonban utazgatva egyszer csak egy hihetetlenül gazdagon megrakott körtefát pillantott meg és szinte földbe gyökerezett a lába. A royalista írnokok gyorsírásos jelentése szerint őfelsége a vizuális élmény sokkoló hatásától lenyűgözve csak ennyit tudott kinyögni: „Ah mon dieu!” Rögtön, versenyt szántva a papirost a királyi tintanyalók, a felséges elszólás alapján át is keresztelték a helyi természeti tüneményt. Ennyi magának az Ah Mon dieu nevezetű körtének históriai etimológiája - ó, Istenem, mondom én, royalista népmese ez is, persze, persze. A régi, állítólag a Mont- Dieu karthauzi apátság kertjének környékéről felgyújtott igen bőtermő körtét Bereczki atyánk épp ezért az egyszerű és puritán Bőtermő néven írta le a Gyü- mölcsészeti vázlatok legelső kötetében. De a mi Bereczkink azt sem felejti 90
