Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 7-8. szám - Császár Csilla: Weöres Sándor Psyché alakja

ton sürög és a nőt magával sodorja, újra meg újra elkápráztatja, míg ez a kettős röpködés végül családi biztonsággá higgad; s a férfi kiegészítője nem a kiváló, éltető nő, hanem a bűbájos, aki a férfi érzékeit fel tudja pezsdíteni s ezen át egész lényét lelkesedésbe ragadni, s ráadásul át tudja venni az illető férfi meggyőződéseit, kedvteléseit, terveit. Minthogy a nő ritkán találja meg egy-személyben az arszlánt és családfőt, s a férfi a bűbájost és alkalmazkodót, innen a sok csalódás.” (Nő és férfi)

Úgy érzem, ez az idézet alátámasztja az eddig leírtakat. Összefoglalva: a két férfi ellentettje egymásnak Psyché lelkében, de ketten eggyé válnak. A teljesség felében ábrázolt párideál megfogalmazódik egy történet, s alakok formájában a Psychében.

Weöres, hogyan láttatja gróf Lónyai Erzsébet jellemét, személyiségét? Erre is csak hasonlóan felelhetek, ellentétekben:

1. obszcén (erotikus) <=> korából adódó, együgyűséggel határos ártatlanság

Lónyai Erzsébet személyiségének sugárzása: változékonyságában az állandóság, örökös kiszámíthatatlanságában a logika, hűtlenségeiben a hűség, akárcsak a mű látszatai.

így Psyché erotikus szférája feltűnően sokat van előtérben: a soha nem teljesült szerelem örökkévalósága, a nő kiszolgáltatottsága a körülményeknek éppúgy, mint a saját ösztönnek, s a változatok. Erőszak így, erőszak úgy; eltűrés és odaadás; lélek és test egymásra hatása, kölcsönössége, de különbsége is. S minden szerelem, szeretet Psyché életének mozgató rugója, melyet egész életében görcsösen hajszolt, serdülő lányként életkori sajátosságait mutatja; mindez angyali gyanútlansággal elbeszélve. Éppen ezért a tabukat rombolja, nincsen olyan kényes szituáció, melynek plasztikus ábrázolását ne vállalná Psyché, azaz Weöres. Mégis - vagy éppen a bátorság okán - tisztán, érintetlen kerül ki a hősnő az erotika poklából. A Hegyaljai évek második verse a Patak parttyán, melyet költőnőnk Csizmazia István tanuló úrnak írt, az életkorbeli sajátosságok egyikét, a kacérságot testesíti meg, mely Psychét is jellemzi. Másodfeleség szerepkört kellett betöltenie Gastonnál, aki el is veszi a tizennégy éves lány szüzességét. Ezt követi Josó iránt érzett szerelme, mely a legszebben, a legkifejezőbben van megírva. Ezeket a verseket a kedveskedő hang, gyöngédség, játékosság és talán egy parányi áhítat is jellemez. A Bolyongás éuemek legplasztikusabb szerelmes verse a Venus és Mars című, mely a szeretkezés mélységeit írja le.

2. excentrikus, játékos könnyedség <=i> mackós nehézkesség, gátlástalanság

Az életében bámulatosan kimutatható két jellemvonás. Psyché játékos köny- nyedséggel mozog a cigányputrik világában, a zárdákban, illetőleg az arisztokrácia nemesi közegeiben. A Hegyaljai évek és A bolyongás évei mutatják ezt be. Műveit is volt - édesanyjához hasonlóan kiválóan játszott cimbalmon, zongorán és orgonán és verseket is írt. Nem csoda, hogy rengeteg nemesi udvarlója, kérője volt, ami nemcsak szépségének volt köszönhető. Több nyelven beszélt: olaszul, latinul, franciául, németül és magyarul (feltehetőleg cigányul is). A mackós nehézséget elsődlegesen a két férfivel való viszonyában

727