Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 7-8. szám - Varga Virág: Kaffka Margit publicisztikája

A sorozat következő folytatásában azt nehezményezi,23 hogy az ápolónők társadalmi megbecsülése hasonlíthatatlanul nagyobb a több évet tanuló tanítónőénél, összehasonlítva a pár heti tanfolyamot végzett ápolónőével, aki ennyiből kovácsolt tőkét, mert egzisztenciájának romlása miatt amúgy is dolgoznia kellett volna. A női szellemi munka még hosszú ideig korlátozott volt, bár a század elején a természetes nemi karakterük után a nőket gyengébb nemnek tartották, az 1920-as népszámlálásig a női keresőtevékenység főképpen a házicselédség intézményében és az ipari munkában nyilvánult meg, ez alól kivételt képez a tanítónői pálya, amelyet éppen ezért stigmatizáltak, s az alacsonyabb presztízs miatt a férfiak más foglalkoztatási területekre áramlottak.24 A Szemüveg-sorozat az Esztendő májusi számában jelent meg, amelyben éppen nőtársait óvja attól, hogy írásaikra fordítsanak időt, s úgy gondolja, hogy a rossz írásnak csak egyetlen mentsége lehet, hogy az harctéren élő megszólítotthoz szól.

Magyarországon a feminista irodalomelméletek iránti érdeklődést sajnos nem követi az alkalmazás. Kaffka Margit műveinek feminista értelmezésére Steven Tötösy de Zepetnek hívta fel a figyelmet,26 ő gyűjtötte össze a Kaffkára vonatkozó ilyen nemű írásokat is. Rajta kívül Séllei Nóra26 próbálkozott az egyik Kaffka-mű, a Lírai jegyzetek elemzésével. Fábri Anna27 is kiemelte, hogy Kaffka irodalmi munkássága feminista tett volt. Ezeken az értelmezéseken kívül azonban jelen korunkban nem született meg a szerző műveinek feminista szempontú újraolvasása.

írásomban azokra a Kaffka-írásokra koncentráltam, amelyek a feminizmus politikainak nevezhető ágához tartoznak. Későbbiekben kísérletet teszek Kaffka Margit irodalmi publicisztikájának újraolvasására is, amely elsősorban a Nyugatban jelent meg.

JEGYZETEK

1 FÖLDES Anna, Kaffka Margit, Kossuth, 1987, 10.

2 SCHÖPFLIN Aladár, Kaffka Margitról, Nyugat, 1935, II. köt., 122.

3 RADNÓCZI (RADNÓTI) Miklós, Kaffka Margit művészi fejlődése, Szeged, Magyar Irodalomtörténet, 1934. (Értekezések a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetéből 14.) 13.

4 Az írónő' publicisztikai írásait legteljesebben Bodnár György gyűjtötte össze és látta el jegyzetekkel a KAFFKA Margit, Az élet útján című kötetben, Bp., Szépirodalmi, 1972. A továbbiakban én is erre a kiadásra hivatkozom, az eredeti forrás megjelölésével.

5 KAFFKA Margit, Néhány „levél”-re = KAFFKA, i. m. 311. (Kefelenyomatban maradt

fenn.)

6 KAFFKA Margit, Azért sem az utolsó szó = KAFFKA, i. m. 261-262., Virágfakadás, 1905. ápr. 15. 123-124.

7 Vita a yirágfakadásban ld. febr. 15. (60. 1.), márc. 1. (77. 1.), márc. 15., ápr. 1. (107-109).

8 ENDRŐDI Béla, Kaffka Margit elfelejtett írásai a Virágfakadásban, Hírlap, 1947. 83.

9 BODNÁR György jegyzete = KAFFKA, i. m. 446.

10 KAFFKA, i. m. 273-276., A budapesti újságírók almanachja, 1908, szerk. SZERDAHELYI Sándor, 431.

11 TÖRÖK Sophie, „Nők az irodalomban”, Nyugat, 1932, 241.

12 SCHÖPFLIN, i. m.

13 GYULAI Pál, Flóra ötven költeménye, Pesti napló, 1958. április 8.

14 KAFFKA, i. m. 347-348., Esztendő, 1918., jan. 118-121.

15 DUBY, Georges, A nő a középkorban, Bp., Corvina, 11.

721