Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 7-8. szám - Szilárdi Béla: Tétova tünemény

utódokat hoz létre. Tehát morális. Az emberré vált ember számára egy ilyen mesterkélten moralizált forma érdektelen, mert ma már haszon nélkül, öncé­lúan is képes átélni a gyönyört. PÉTER (hirtelen) Az emberré válás: szabadság! FRANZ Szabadság?! Az élet is, (lassan folytatja) mint a gyönyör is: sokrétű, Friedrich Szabadság! Az élvezet is sokrétű. FRANZ És milyen különböző. FRIEDRICH Igen, átélhetó'sége de tartalma is különböző'. Ezért ma is tartom a következő' rangsort: első helyen áll a zenei improvizáció. A második helyen: Wagner, és csak két lépés után jön a kéj. PÉTER Kicsit zavarosnak tűnik az összehasonlítás, (levegőbe ír) Mégis: az utókor számára a felsorolást jegyeztem! FRANZ Újra mondom: a gyönyör sokrétű. Kit érdekel, hogy hasznos vagy ha­szontalan. PÉTER (kezével mutatja) Milyen jó... nekünk, csak úgy (keze mozog), még hogy cél nélkül? A függetlenséget igenis jól lehet gyakorolni. (Franz hahotá­zik) Friedrich Ki, vagy mi dönti el, hogy mi hasznos, vagy haszontalan. Már ma, sokaknak kérdéses, de a sötét, egységesített jövőben biztosan még többen lesznek, akik erre rákérdeznek. FRANZ A haszon nem egyenlő a hasznossal. FRIEDRICH Miféle hasznot hoz, mi célja van egyáltalán annak a gyötrő, és mégis fenséges érzésnek, amit egy művész, vagy bölcselő az alkotás, a gondol­kodás folyamatában érez (elérzékenyül), miközben megéli a rátalálás gyönyö­rét. PÉTER és a belibbenő fantázia fülébe a lehetetlen felé vezető útról suttog. FRANZ (bűvölten) Hu, husss... FRIEDRICH (újra tanár lett) Másik példa. Haszontalan, öncélú és értéktelen lenne a tánc? A mozgás által megélt gyönyör? (legyint) Tudjuk jól, a cél, ami­ért manapság oly sokan taposva tülekednek, kizárólag csak az, ami haszon­nal jár. PÉTER így van. FRIEDRICH Az én célom, munkám, de talán még életem is, ezeknek bizonyá­ra haszontalan. Franz Mégis szakadatlanul dolgozik! PÉTER (Franz felé) Mi dolgozunk, hogy ne unatkozzunk. Franz Igen, igen. Dolgozunk. A munkáért meg fizetség jár. PÉTER Azt meg mi aligha kapunk (F felé) mert hallottam, hogy pénz hiányá­ban Ön sem tudta kifizetni új öltönye árát, amit arra az alkalomra készítte­tett, hogy híres zeneszerzőnknek tisztességgel bemutatkozhasson. FRANZ Nincs meg az anyagiak növeléséhez szükséges leleményességünk? FRIEDRICH (nevetve) Volt egyáltalán? FRANZ Mi ezt a képességet nem fogjuk megismerni soha. PÉTER Mert nem akarjuk megtanulni: lefelé taposs, felfelé nyalj. FRANZ Nem. Ha körülnézek, sajnálattal látom azokat az embereket, akik nyakmerevedést kapnak a sok felfelé nézéstől. FRIEDRICH Bennem egyenesen utálatot ébreszt ez a természetellenes tartás. PÉTER Még csak az hiányzik, hogy ezeket utánozzuk. 613

Next

/
Thumbnails
Contents