Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 6. szám - L. Simon László: Címszavakban
fellelhették a műnek: a Magyar Műhely 118. számában minden egyes példányban kis celofánzacskóba csomagolva megtalálható a rágógumi, de Abaj- kovis QU’ című kötetében (FISZ-Magyar Műhely, 2003) is látható a rágógumik fotója. Elmélyültebb, hosszabb ideig tartó játékra csalogat Székely Ákos f című kötete (Magyar Műhely, 1990), amelyben a szerző' 30 darab négyzet alakú lapra nyomtatta ki vizuális költészeti munkáját, amely egy puzzléhoz hasonlóan — kereszt alakban - kirakható, ugyanakkor nem ad egyértelmű megoldást, vagy kirakási mintát, így a lehetséges olvasatok és vizuális variációk száma jóval gazdagabb, mintha ugyanezen oldalakat bekötötte volna, vagy kihajtogatós ábrát készített volna belőlük. Székely lapjain a hiány ugyanolyan fontos műalkotás-szervező erő, mint a rajtuk levő szövegdarabok, betűk, betűrészletek. Egy új művészet: a könyvkészítés címmel jelent meg 1975- ben Ulises Carrión (1941-1989) meghatározó jelentőségű programszövege (magyar fordítása megtalálható: Magyar Műhely, 102. sz., 4-13.), amelyben többek között ezt írja: „A könyvek eredetileg arra szolgáltak, hogy irodalmi szövegeket tartalmazzanak. De az autonóm realitásnak tekintett könyv nem csak irodalmi szövegeket és nem csak szavakból felépülő jelrendszereket tartalmazhat. [...] Könyvet készíteni nem más, mint verbális vagy nem verbális jelek sorozata segítségével leképezni az elgondolt könyv tér-idő sorrendiségét.” Mindezekkel nemcsak Székely Ákos /-je van összhangban, hanem a Leopold Bloom egyéni szerzőket felvonultató darabjai is, így pl. a 9. számú mappa, egy tulajdonképpeni művészkönyv, amelyben Abajkovics Péter A művészet édes levegője című kiállításának A/5-ös anyagait helyezte el. Abajkovics ezen művei is igen gyakran az olvasás, az írás és a költészet élményére reflektálnak, miként QU’ című könyvének képversei, s azon művei, amelyekben ugyan nem használ betűket, de grafikai objektumain keresztül az írásnak mint akciónak, mint kreatív emberi cselekvésnek a megjelenítésére tesz kísérletet. Több performanszában hasonló játékos experimentumokon keresztül kísérli meg a költészet konkrét jelentésen túlmutató orális jegyeinek feltárását. F ormagazdagság Székely Ákos és Abajkovics Péter művészetére rendkívüli formagazdagság jellemző. Székely Egyszeri kibocsátás című — fölöslegesen szűkítő értelmű — vizuális költemények alcímmel megjelent kötetében (Magyar Műhely, 1994) a hangköltészet és a performansz kivételével a legtöbb általa művelt területről hoz példát: grafikái, képversei, tárgyversei, objektjei, installációi, fotói, vetített irodalmi műveinek fotódokumentációi valóban szétfeszítik a hagyományos könyv nyújtotta kereteket, ugyanakkor - Abajkovics Qf/’-jához hasonlóan - fontos lenyomatai egy gazdag életmű (Abajkovicsnál egy kiteljesedő életmű) legfontosabb állomásainak. Székely Ákos és Abajkovics Péter esetében olyan párhuzamos életműveket, szellemi kölcsönhatásokat, érzékenységről és gazdagságról tanúskodó kreativitást fedezhet fel és ismerhet meg a figyelmes befogadó, amely igen ritka az atomizálódó világunk atomizálódó művészeti életében. 575
