Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 6. szám - Bognár Bulcsu: Népi szociográfia és társadalomtudomány

3 A népi szociográfusok mozgalmának tagjaként Erdei a Futóhomok mellett még egy nagymonográfiát jelentet meg, Parasztok (Bp. 1938) címmel.

4 Már Bibó István is, Erdei munkáinak első értő' elemzője is erre az álláspontra jut. Lásd Bibó István: Erdei Ferenc munkássága a magyar parasztság válságának irodalmában. Társadalomtudomány, (XX. évf.) 1940/4. 503-516. o.

5 Erdei már középiskolásként (1927/28-ban) elkezdi feltérképezni a Duna-Tisza közének társadalmi viszonyait. (Lásd erről Huszár Tibor: Tudós és politikus. Erdei Ferenc műhelyében. A fiatal Erdei Ferenc és a korabeli magyar szellemi irányzatok. 253. o.) In: Huszár: Történelem és szociológia. Bp. 1979.

6 Bognár Bulcsu: Társadalomrajz és politikai program. Erdei Ferenc korai írásairól. Korall 2. 2001. 128-148. o.

7 Erdei Ferenc: Királyhegyes. Századunk, 1931/1. 25-35. o.; uó': A makói tanyarendszer. Népünk és Nyelvünk, 1932. 4—6. füzet 81-91. o.; 7-10. füzet 140-148. o.; 11-12. füzet 193-198. o.; uő: A makói parasztság társadalomrajza. Makó, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., 1934.; uó': Területi csoportok egy mezőváros társadalmában. Adalékok Makó társadalomrajzához. Népünk és Nyelvünk, 1935. 7-12. füzet 244—252. o.; uó': Nemzedékproblémák egy mezőváros társadalmában. Magyarságtudomány, 1935/1. 43^19. o.; uó': Magyar gazdaságtudomány. Magyarságtudomány, 1935/2. 137-148. o., 1936/1. 143-154. o., 1936/2. 251-263. o.; uó': A mezővárosi társadalom. Makó társadalmi szerkezete. Válasz, 1936/9. 371—378. o.

8 Erdei Ferenc: Futóhomok, 12-16. o.

9 Uo.: 24. o.

10 Erdei az egyes társadalomalakulatok jellegét meghatározó etnikai, felekezeti jegyek taglalásakor nem tisztázza, hogy ebben a tipológiában a zsidóság etnikai vagy felekezeti csoportnak minó'sül-e.

11 Jelen írás egy olyan készülő' Erdei monográfiához kapcsolódik, amely elsősorban Erdei szociográfiai munkásságának társadalomszemléletét vizsgálja. Ennek további részei: Bognár Bulcsu: „Csak egy rettenetes nagy söprögetés segít.” Erdei értelmezése a magyar társadalomfejlődésről a kéziratos szövegben, Valóság, 2003/8. 59-79. o., ill. Erdei útkeresései. A hajnali társadalomszemlélettől a szocializmus felé. In: K. Horváth Zs.-Lugosi A.-Sohajda F. (szerk.): Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Hermész Kör— Osiris, Bp. 2003. 587-610. o.

12 Erdei Ferenc: Királyhegyes. Századunk, 1931/1. 25-35. o.

13 Némedi Dénes (A szintézis keresése. Erdei Ferenc szociológiája a 40-es évek első felében. Szociológia. 1978/4. 511-525. o.) hívja fel a figyelmet arra, hogy Erdei az 1940-es évek elején is megkísérli gazdaság és társadalom egymáshoz fűződő' viszonyának a tisztázását. Korábbi elemzésem (Társadalomrajz és politikai program. Erdei Ferenc korai írásairól.) Erdei ezen elméleti bizonytalanságát a pályakezdés írásaiban vizsgálta.

14 Noha az archaikus és modern társadalmakra vonatkozó különbségtevés Ferdinand Tön- niestől ered (Tönnies: Közösség és társadalom, Bp. 1983.), ez a megkülönböztetés a szociológia hagyomány más jelentős szerzőinél is jelen van. Lásd: Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet. (In: Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, Bp. 1973. 543-560. o.), ill. Émile Dürkheim: A társadalmi munkamegosztásról (Bp. 2001.)

15 Weber álláspontjának legrészletesebb kifejtését lásd A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Bp. 1982.) című írásában.

16 Erdei Weber ismeretéről több forrásból is értesülhetünk. Egyrészt maga hivatkozik Weber munkáira (például a Parasztok [Budapest, 1938] című munkájában); másrészt a Hajnallal való szoros kapcsolat során nyilvánvalón szóba került Weber szociológiája, hiszen Hajnal számára Webernek a kapitalizmus kialakulásáról szóló elmélete az az értelmezés, amellyel szemben formálja ki saját felfogását. Azonban a Parasztok előmunkálataira és a Hajnallal való megismerkedésre is a Futóhomok megírása után kerül sor. Ez alapján feltehető, hogy a kötet írásakor Erdei Webertől függetlenül fogalmazza meg a felekezeteknek a polgárosodáshoz fűződő viszonyt meghatározó elméletét.

17 Erdei itt — valószínűleg öntudatlanul - a durkheimi érvvel operál, amely a devianciát, a társadalmi cselekvő' patológiás tüneteit nem az egyéni pszichéből, hanem a társadalom viszony- rendszeréből eredezteti. (Dürkheim nézetéről lásd: Émile Dürkheim: Az öngyilkosság, Bp. 1982.)

18 Erdei a következőképpen fogalmaz: „csak rejtett kívánsága a polgárosodás és az fogja megnyerni magának, aki hamarabb eljuttatja ezt hozzá. Aki jobban siet. S mivel a magyarok nem sietnek, a németek pedig nagyon igyekeznek: van német veszedelem.” (Futóhomok, 31. o.)

19 Erdei: Futóhomok, 40^11. o.

531