Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 5. szám - Beszélgetés a határokon átívelő kapcsolatokról és a képzőművészetről, valamint a kultúra hasznosságáról

- A művészetnek köze van a határokhoz és azok átlépéséhez. Ezeket szó szerint értve és megjárva egy másik utat az államhatárokon túl. Fel lehetne tenni azt a kérdést, hogy ez talán menekülési folyamat? Freunschlag: Azt hiszem, ennek két oldala van. Egyrészről kiváló szom­szédi viszonyt és megértést csak oly módon lehet elérni, ha a határokat elis­merjük. Ha ezt nem tesszük meg, csak vitát és meg nem értést von maga után. Másrészről a művészet éppúgy, mint a politika, fokozatos fejlődésen megy keresztül. Ez természetesen rizikóval jár együtt. Érdekes, és izgalma­kat rejt magában, ahogy a művészet és a politika egymáshoz kapcsolódik.- Jehona Shaquiri az elméletet testesíti meg a gyakorlatban. Milyen érzés az, ha egy szomszédos országban rendezhet kiállítást? Shaquiri: Boldog vagyok és megtisztelve érzem magam, hogy engem vá­lasztottak ki. Különösen azért, mert már én is éltem Szlovéniában, és szere­tem ezt a várost is. Mindig is egyéni kiállításra vágytam Ljubljanában.- Volt már része valaha is hasonló, határokat átívelő feladatban? Shaquiri: Igen, többször is. Például amikor 1998-ban Szarajevóban volt egy kiállításom, és amikor még Szlovéniában éltem, Olaszországban is kiállí­tottam. Én az Alpok-Adria térség gyermekének érzem magam.- Egy Marburg városából származó szlovén is kiállított a karintiai Or­szágházban, és mégis Önt választották. Ez hogy történt? Shaquiri: A Karintiáért Művészegyesület javaslati listáján feltüntették a nevemet. Olyasvalakit kerestek, aki ehhez a koncepcióhoz megfelelő, és azt hiszem, az is szerepet játszott, hogy az édesanyám Szlovéniából származik. Freunschlag: Az Országház-Galéria tevékenységének kezdetekor magá­tól értetődően írásban fordultam a Művészeti Egyesülethez és a BV-hez, és ezek közreműködését kértem, mert azon a véleményen vagyok, hogy a hatá­rokon átívelő projektet együtt kellene fejlesztenünk. Ez sikerült is ez idáig, és remélem, hogy a jövőben még szorosabban együtt tudunk működni. Úgy gondolom, hogy fontos a minőség szem előtt tartása is, aminek ezen tevékenység mögött kell állnia.- Jól hangzik az ötlet, de hogy néz ki a gyakorlatban? Freunschlag: A Klagenfurti Galéria és egyes személyek is negatívan fogadták kezdetben a tevékenységünket, mert konkurenciának vélték. Éppen az ellenkezőjéről van szó. Kulturális előrelépésnek tekinthető, ha a szomszé­dos országok művészei bemutatkozhatnak vagy más hazai művészek Karinti- án kívül is kiállíthatnak. Remélem, hogy az elmúlt hónapokat jellemző érthetetlen reakciók és az elítélő megnyilvánulások már a múlthoz tartoznak, és a jövőben pozitív, hatá­rokon átívelő együttes törekvések kerülnek majd előtérbe. Azt nem tartom valószínűnek, hogy a kiválasztott művészeknek előírják, hogy dolgozhatnak-e együtt vagy sem. Ezt nem tartanám helyesnek.- Ezzel egyidejűleg a jövőre vetített tervekhez érkeztünk. Freunschlag: Az Alpok-Adria koncepció 30 éve jött létre, mivel megvolt még a Vasfüggöny. Eközben 17 régió alakult ki, ami elegendő helyet adott az egymás közti tevékenységek létrejöttéhez. A következő rendezvényeink egyi­két Friaulban, 2004 januárjában tartjuk. Majd Burgenlandban foglalkozunk egy projekttel. És remélem, hogy amikor Dél-Tirolban megválasztják az új elnököt, ott is lesz lehetőségünk párbeszédet folytatni. 427

Next

/
Thumbnails
Contents