Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Árkádiában élt ő is

állását 1745. november 4-én foglalta el. Négy éven át működött itt mint gyóntató, mikor az 1750-i jubileumi év közeledtével a rendi elöljáróság Kéri Bálintot, gráci teológiai tanárt ajánlotta be rendes gyóntatónak. Kollert azonban nem mentik fel állásából, megmarad a Szent Péterben, hogy a szentévre Rómába zarándokoló magyarok lelki ellátásában együtt dolgozzék társával. A fentiek alapján Faludi és Koller „Arkádia-életrajza” is hasonló lehet: miként Faludit követte Koller a Szent Péter bazilika magyar gyóntatószékében, akként követhette elődjét az Árkádia Akadémiában.

Lássunk végezetül egy magyar árkádista hölgyet és egy magyar püspököt. Esterházy Principessa annak az Esterházy Pál Antal hercegnek volt az özvegye, aki 1761 tavaszán Joseph Haydn-t szerződtette kismartoni udvarába. Pál Antal herceg 1735-ben vette feleségül Lunati Visconti Mária Aloizát, Lunati Visconti N. őrgróf leányát. Eszterházán 1773. július 26-án az özvegy Esterházy hercegné névnapján mutatták be Haydn L’infedeltá delusa (A megcsalt hűtlenség) című vígoperáját, mégpedig Mária Terézia tiszteletére, aki erre az „esz- terházi vigasságra” szeptember első két napján átrándult Bécsből. Esterházy hercegné a Godard custode által összeállított listában fordul elő, annak kezdőéve pedig 1791. Kérdés, hogy az 1735-ben már fékezett Lunati Visconti Mária Aloiza házasságkötése után élt-e még 56 évet? Ha teszem azt, húszéves korában ment nőül Pál Antal herceghez, 76 éves matrónaként még lehetett Árkádia-tag.

Esterházy Pál László pécsi püspöknek (1731-1799) szintén voltak Árká- dia-kapcsolatai. Amidőn 1781. május 29-én bevonult Pécsre, több verses kiadvány is köszöntötte. Ezek közül ez a ritka olasz nyomtatvány a legérdekesebb: In lode di monsignore il conte Paolo Esterhazi per lo giorno del suo possesso neW inclito vescovato di Cinquechiese Canzone di Laurindo Pierio pastore Arcade. Con licenza de’Superiori. Cinquechiese Nella Stamperia di Gio. Giuseppe Engel. 1781.

Ki ez a Laurindo Pierio Árkádia-tag, aki olasz canzonével üdvözölte Es- terházyt, pécsi püspöki beiktatásakor? Onomasticonunkkal könnyen megfejthető: „Domenico Carafa di Mássá Nuova, marchese, primo luogotenente nelle truppe austriache.” Pizzi custode 1779-től vezetett jegyzékében találtunk rá. Az 1713. évi utrechti béke után Észak-Itália az osztrák Habsburgok birtoka lett. Ez a Mássá Nuova-i Carafa márki az osztrák seregek főparancsnoka volt, és Esterházyval akár családjának olasz kapcsolatai révén ismeretségbejuthatott. Carafa mindenesetre tisztában volt az Esterházy család jelentőségével, mert verse szerint „tanti inchliti Erői rampolli sui, / Esterházia radice” (annyi híres Esterház-hős saxját-gyökerét) emlegeti, és Magyarországot, a dunántúli Esterházy-birtokokat, azt a virágzó és vidám földet is jól ismerhette, amit a Dráva, a Duna és a Balaton határol („Terra florida e gioconda / Che il Drava, e l’Balaton circonda”)

Ezt a valóságos és virtuális Árkádiát a Rómából hazatért Faludi Ferenc sokszor visszaálmodhatta Carpato Dindimeio „pásztoijelmezében”. Nemcsak az Erdő, A hajnal, a Phyllis és több más vers őriz árkádikus színeket, hiszen

381