Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - Kovács Sándor Iván: Dobozytól Delimánig

Kisfaludy Károly festménye: László király a cserhalmi ütközetben (az üldöző török eltérő figurájával, mellékalakok nélkül). Az Aurora-beli metszet és az olajkép eltéréseit nem jelzi a Történelem — Kép című nagyszabású gyűjtemény (Bp., 2000, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításának katalógusa: IX-7.) tatták meg Konrád szülőhelyének ne­vét is. A svábok és a maradó magyarok lakta Német- és Magyarúj faluból kre­álták Kétújfalut. (Érdekes, hogy Lel­kes György Magyar helységnév-azono­sító szótára 1992-ben nem vesz tudo­mást a megyeváltoztatásról. Nála mind Kétújfalu, mind Szigetvár So­mogybán maradt.) Konrád csodagye­rek volt. Képességeit Muszély Ágos­ton, a szigetvári Polgári Iskola rajz­tanára fedezte fel. Első jegyzett műve - életrajza szerint - „Zrínyit ábrázolta fehér lovon, amint karddal és zászló­val vágtat a holtak hídján át, utána néhány lovas és gyalogos katona”. (A kis Konrád tehát a nagy Kraftot, a hí­res bécsi mestert követte, akinek óri­ásképét 1825-ben vette meg a Magyar Nemzeti Múzeum.) Konrád Ignác sike­rei csúcsán sem felejtette el Sziget­várt: 1965-ben albumnyi festményt és grafikát csinált a Szigeti veszedelem­hez. Acímtelen Zrínyi-albumot Párizs­fdCUIilLLA IdeűjíAnJ baaanDDaaaaaucianaací3naaaooE!aoaaof3DaaDD Egy tragikus szeretem a köllö Zrínyi Miklós SZIGETI VESZEDELEM c. eposzából képekben és dióhéjszövegben elbeszélve A SZIGETVÁRI VÁRBARÁTI KÖR KIADÁSA 19 8 6 Kamilla és Delimán Sarlós Endre képregénytervezetének címlapja, 1985 283

Next

/
Thumbnails
Contents