Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - Kovács Sándor Iván: Dobozytól Delimánig

Dobozy

(Az Aurora zsebkönyv 1822. évi kötetében. „Schärmer Már. raj.”„Armann József bészivatta." „Blaschke Ján. metsz.”)

László Cserhalmon (Az Aurora zsebkönyv 1826. évi kötetében. ,fM- Hofmann se.” Kisfaludy Károly művének tartják)

nem lehetett képes. A Castello-modorú Ariannát Zrínyi rendelte meg, és előírhatta hozzá mind a hátteret, mind az alakábrázolás elvárásait. S tette ezt biztosan a többi illusztrációval is.

Itt lép be fejtegetésünkbe a Zrínyi-illusztrációk további történetének néhány szereplője. Kazinczy Ferenc 1817. évi Zrínyi-kiadása kettős ikonográfiái hibával jelent meg: Zrínyi Péter arcképe szerepel benne a költő Miklósé helyett, és az sincs jó helyen. Az iskolai Zrínyi-kiadások, tankönyvszemelvények illusztrációit még nem tekintették át. Ami mégis kiemelendő, az Négyesy László igyekezete: hogy korának kvalitásos festőivel illusztráltassa az eposzt. Az 1904. évi Remekírók Képes Könyvtára sorozat Zrínyi-kötetének illusztrálta- tása mégsem igazán sikerült. Címlapja szerint „magyar művészek rajzaival” jelent meg, de csak egy préselt Zrínyi-„dombormű” van a kötéstáblán, a címlappal szemben pedig egy jelképekkel teleaggatott, idealizált Zrínyi-portré. A többi rajz mind a Juszkó Béláé (1877-1968). Juszkó elsősorban állatfestő volt, s haditudósító rajzoló az első világháborúban, akárcsak a dunántúli Konrád Ignác (1894-1969).

Konrád világkarriert csinált lóképeivel: a francia Deauville városkában egész múzeum őrzi alkotásait. A Somogy megyei Németújfalun született Konrád Ignác azonban ma már nem somogyi, hanem „baranyai” születésű. Mint ahogy Szigetvárt elvették Somogytól Baranya javára, úgy vették el és változ282