Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Kabdebó Tamás: A szép Rita Mullally balladája

háromnegyedórával megtoldotta a pesztonkaidót, miután a nagy Ogna hazajött Dublinből, és szívesen hallgatta csicsergését.- Nézd, milyen klasszikus feje van a Ritának - szólt egy este a doktorhoz Ogna. - Barna haja kontyba kötve, nyaka nyúlánk, mint a hattyúé, szeme kék, orra egy csipetnyivel hosszabb, mint Brigitte Bardoté, ai'ca szív alakú, Nefretetére hasonlít.- Hm. Lehet. Bár alig hinném, hogy az egyiptomi fáraónó'nek kék szeme lett volna.- Tudod hová mennek szombat este Ritáék?- Nos?- A My fair ladyt megnézni. Mi sohasem megyünk sehová.- Hát menjünk mi is.- Nem mehetünk, mert ő a pesztonkánk.- Menjünk a rákövetkező' szombaton.

így is lett, és lett a Shaw darabból írt operett a két asszony triccs-traccs tárgya két héten keresztül.

Kismihály autószereló'nek ment, talált egy magához való ír kislányt és amint elmúlt tizennyolc, összeköltözött vele. A Mullally lányok egy nagyáruházban lettek elárusítónó'k. Aztán az egyik Madridba ment el szabadságra, beleszeretett egy spanyol fiúba, ott maradt. A másik - anyjához hasonló szépség, szó'ke kiadásban - egy hirdetésre Ciprus szigetére ment, egy hotelba dolgozni. A tulaj fia beleszeretett — fekete volt a fiúnak még az árnyéka is, de fehér a lelke -, elvette Sineadot feleségül, odatelepítette. A ciprusi esküvő, melyről természetesen video is készült, volt a család zenitje. Michael kék pantallót, fehér inget és kölcsönvett zsakettet viselt, Rita virágos szoknyát hatalmas fodrokkal, álkrokodilbőr körömcipőt, zsabós batisztblúzt, hajában bou- genvillát. A menyasszony csupa fehérben volt, el nem lehetett dönteni, ki volt a szebb, az anya vagy a lánya.- Mostantól autóra gyűjtök - mondta Rita a doktornénak, miután harmadszor is végignézték az esküvői videót.- Autóra? Hisz van autójuk...- Van, öreg tragacs. Régen túl kellett volna adni rajta, de Michael újból és újból megjavítja. Nem. Megérdemelnénk egy új kocsit. Ismeri az ezüstös Civic Hondát? Szaladgál is belőle egy a faluban.- Igen, ismerem. A gyógyszerészéké. Kártyapartnereink. Keddenként itt bridgelünk, a nappaliban.- Minden második héten meg őnáluk vannak. Mialatt én itt a kis Ognára vigyázok.

Egyik este, igen későn, csöngettek a doktoréknál. A doktor már lefeküdt, mert egy dublini konferenciáról jött haza fáradtan. Azelőtt háziorvos volt, főleg úgy ismerték; az utóbbi két évben viszont már a közeli város egyetemén dolgozott. Ogna nyitott ajtót. Egy véres ember támolygott be, egy bevérezett ember támogatta. Ez Desmond volt, a bikaerős favágó, Rita és Michael barátja, aki a falu végén egy lakókocsiban élt dundi feleségével. A véres embernek két foga hiányzott, a szeme be volt dagadva, a fejbőrén nagy hasadás éktelenkedett.- Mi történt? - kérdezte a doktor. Elmondták. Míg Desmond favágással volt elfoglalva, a másik, a teherautósofőr, Desmondnénak tette a szépet. Az

98