Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11-12. szám - Ljudmilla Ulickaja: A talált gyermek
„Milyen butuska ez a Gajka... Neki adom az amerikai kiskutyámat” — döntötte el nagylelkűen. Kiszállt az ágyból, megkereste land-lizovi kiskutyáját és a nővére párnájára tette - ez a plüss állat volt a tanúja lelkiismeret- furdalásának. Éppen ekkor ébredt fel Gajane is. Kiegyenesítette elgémberedett lábát. Az orvosok nem találtak nála semmilyen előzetesen feltételezett katalepsziát. Körülnézett. A fehér festékkel bemázolt ablakok nem nyerték el a tetszését, így újra behunyta a szemét. Amikor ismét felébredt, jellegzetes gyémánt fülbevalóival és pirosra rú- zsozott szájával már ott ült mellette a nagymama, és Gajane, amikor felfedezte sárga fogain a vörös rúzsa nyomait, felfogta, hogy mindez nem álom. Ráadásul a nagymama háta mögött, vállára vetett köpenyében a trécseló' Ju- rij Szolomonovicsot is megpillantotta. Ez a híres-neves orvos kezelte a kis pácienst, és most kiszáradt kezét dörzsölgette, hogy a kesztyűjén is áthatoló utcai hideggel nehogy megégesse a forró gyermektestet... Gyürky Katalin fordítása 1007
