Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11-12. szám - Andrej Filippov: Autóstoppos napló
Csak egyszer volt dolgom szűzzel. Mert egyébként csak használtak kerültek elém, még jó ha egyáltalán frissek voltak.” És valami apróságon bukott meg ez a sírásó. Egy csöndes éjszakán kiásta egy újházas asszony sírját, akit mindjárt az anyakönyvvezetőtól hazafelé menet autószerencsétlenség ért, és leszakadt a feje. A sírásó, előre élvezvén a szűzzel való találkozást, megfeledkezett az óvatosságról. A szűz fejét, hosszas meddő kísérletek után, hogy a testhez illessze, föltette a sír szélére, hogy ne legyen útban, ő pedig szaporán működni kezdett a szűzön, odalent, egyenesen a koporsóban. Ekkor, a táncmulatságból vagy honnét hazafelé menet a helybéli ifjúság egy csoportja, fiúk és lányok vágtak át a temetőn. És az egyik szépség félrevonult, hogy könnyítsen magán. Lehúzta a bugyiját, leguggolt egy gödör szélére, maga alá tapogatott a kezével, és hopp, egy emberi fej van a keze alatt. Torlcaszakadtából felordított és beleesett a gödörbe. A kiáltásra odarohant az egész társaság. Nézik, hát az eszméletét és bugyiját vesztett leánypajtásuk a sírgödörben egy fejetlen holttest mellett fekszik, amelyen szaporán működik a sírásó, annak betudhatóan, hogy ő él. Elekor megkötözték a sírásót, a fejet visszaszolgáltatták a menyasszonynak, és a sírt betemették. A sírásó meg ehette a fegyencek keserű kenyerét. De az egészben az készítette ki a legjobban, hogy a menyasszonyról kiderült, hogy nem szűz. Na hiszen, hogy micsoda fiatalság ez a mai. A kis tanító és a harmadik gőz Volt egy kis tanító a faluban. Mindig a többiek után szaunázott, tisztálkodott a fürdőházban, külön gőzt csinált magának, ami nem olyan forró. Először a férfiak jöttek, aztán az asszonyok, és aztán a kis tanító. Mondják neki a férfiak: „Nem kéne, te kis tanító, harmadik gőzt csinálni, mert baj lesz belőle”. Amire ő: „Előítéletek”. Elmegy egyszer a fürdőházba; először a férfiak fürdőzködnek, aztán az asszonyok, aztán a kis tanítóra kerül a sor. Fürdőzködni kezd, és egyszer csak hopp! magától kinyílik az ajtó. Rendesen becsukja, és ezt gondolja: „Vizet öntöttem a tüzes kőre, gőz fejlődött, kitágult a levegő, és kinyílt az ajtó. Fizika. Előítéletek.” Fürdőzködik tovább. Hirtelen, durr!, megint kivágódik az ajtó. „Ehh - gondolja a kis tanító —, a lányok spárgát kötöttek az ajtóra, a bokrokból megrántották, viccelődnek velem. Előítéletek”. Becsukja az ajtót, beakasztotta a kampót, de ahogy elkezd fürdőzködni, bumm!, megint kitárul az ajtó. Odarohan. Kezdi becsukni. De a résen benyomul egy lófej. Fehér. Vicsorog. És ezt nyeríti: „Na te kis tanító, milyen a harmadik gőzben fürdőzködni?” Kitárja a kis tanító az ajtót, sehol senki, semmi! Azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány, csak rohan haza, úgy ahogy van, anyaszült meztelenül. Rohan, nem mer hátranézni, léptek dübörögnek mögötte. És a nyakába lihegnek: huhh, huhh! Alig tudott befutni a házba, becsapta az ajtót, remegett. Nesze neked előítéletek! 978
