Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11-12. szám - Koppány Zsolt: Plumbum
Káprázatos Margit bement az Állami Műházba, hogy leadja a papírjait, a mörbisch-i szerződés másolatát, amikor Kereki, a régi-új igazgató szerzó'dést nyomott az orra alá. - Visszaveszlek, ha te is úgy akarod. - Margit sírva fakadt. Aláírta, hát persze, hogy aláírta a papírt rögvest, és már maradni is akart, be a gyakorlóterembe, de Kereki megnyugtatta, hogy csak egy hét múlva kezdődik a szezon, akkor azonban nincs túlalvás, pontban kilenckor itt legyen! Ott volt. Formáján nem fogott az idő, duplát gyakorolt, míg a többiek már régen otthon múlatták az időt. Másnap a faliújságon meglátta nevét, címszerep, Baba, egy nagy, akit fölhúznak, és életre kel, meseugráfia, idősb. Kolompos György nagyszerű, múlhatatlanul klasszikus ugráfiája. Margit megkapaszkodott és nem kapott levegőt. Kevésegyházi Góbé, az akkori kor legnagyobb szólóugraművésze karolta át a vállát. - Velem fogsz gyakorolni. Én tanítom be a darabot. Na, mit szólsz? - Margit soha nem szólt semmit, most meg aztán végleg csuka maradt. Másnaptól elkezdték a próbát. Partnere ifjabb Kolompos Gyuri volt, valamikori évfolyamtársa. A próbák alatt Margit úgy ragyogott, mint az Esthajnalcsillag. (Micsoda baromság! A Vénusz nem csillag, hiszen nem bocsát ki magából hőt, energiát. Csak éppen a Nap úgy világítja meg, hogy a szemnek csillagként tündöklik föl. Ez persze mit sem von el Káprázatos Margit káprázatos tehetségéből. A szerk.) A premier előtt mindenki Margitot kereste. Kevésegyházi benyitott az orvosi rendelőbe. Margit mindkét nagylábujja begennyedt. Az orvos most is sírt, Margit meg sürgette. Kevésegyházi ámulva nézte ezt a vasakaratot, s mikor Margit kilépett a rendelőből, azt látta, hogy Kereki és Kevésegyházi összedugta a fejét. Margit érezte, hogy róla beszélnek, de ő jellegzetes ugraművészi tipegéssel eltűnt a kulisszában. A premier óriási siker volt, húsz percig tapsolt a közönség, és állva hagyta el a nézőteret. Margitot tapsolták vissza a legtöbbször. Másnap az irodára hívták, megint papírt nyomtak az orra alá, hogyha úgy gondolja, írja alá. Aláírta. Attól a naptól fogva Káprázatos Margit címzetes magánlépés- és ugraművész lett. És mindjárt két opera ugrabetétjének ugrá- fusa. Margit Kereki nyakába ugrott, amaz mondta, hogy Kevésegyházinak van benne a keze, aki egyszerűen kikövetelte a kinevezést. Kevésegyházinak is jutott a csókból, ölelésből. Káprázatos Margit alig várta, hogy mindezt közölje Koprázi Józseffel is. Koprázi nagyon örült, Margit megint élt, alig aludt valamit, fitt volt és újra - nő. - Te Margit. Ki kell lépned a Szent Tádé Hitközségből! És vidd vissza a biciklit is! Margit másnap bejelentette a Hitközségnél, hogy ő újra a pályán van, ezért, nagy sajnálatára kilép. Egy öreg pap meghatódva rázta apró kezét, és kijelentette, hogy a szolgálati biciklit megtarthatja! El is tették a sufniba, mit lehet tudni. Hátha visszatér még Margit az egyház kötelékébe. Állás az Állami Műházban, nem volt nyugdíjas. 968
