Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz

egy inkább kőhalomnak tűnő' ülőalkalmatosságnak támasztja. Az eló'tte szinte a földből kinövő' szárnyak kevésbé plasztikus megoldásúak.

5. Szárnyat készítő Daidalosz (Hannover, Kestner Mus. K. 1009)

A sárgásbarna üvegpasztába vésett jelenet megfogalmazásában ugyan megegyezik az eddig tárgyalt ábrázolásokkal, de a kidolgozás merev, visszafogott, mintha a mester pusztán egymás mellé helyezte volna „az adott séma” egyes elemeit. Daidalosz élettelen, nem az alkotásban elmerülő' kézműves-művészt jeleníti meg.

6. Szárnyat készítő Daidalosz (Braunschweig, Mus. GEM, 178)

A gemmán Daidalosz megint a képmező jobb oldalán látható, ám a megszokott formától eltérően - talán a helyszűke miatt - félig térdelő helyzetben. Bal lábára ereszkedve, jobbját előre nyújtva dolgozik. Élettelibb a kidolgozás, bár az arcon nyoma sincs annak a megszállottságnak, amely a római reliefek Daidaloszának sajátja. ívelt hosszú és szinte szőlőszem formájú kisebb tollaival a szárny szintén szép kidolgozású.

7. Szárnyat készítő Daidalosz

(The Hague, Royal Coin Cab. 756)

Az ábrázolás megint csak gyűrűt díszítő véset, melyen a beállítís a komáromihoz hasonló. A dolgozó művész a képmező bal oldalán egy hengerszerű széken ül, eló'tte egy részben takarásban lévő asztal áll, melyet egyik lába enged sejtetni. Az asztalkán látható a plasztikus kidolgozású szárny, melyen jól kivehetők a hosszanti és a fedőtollak egyaránt. Daidalosz jobbját lazán előre nyújtja, bal lábára, mintegy lábujjhegyre támaszkodik. Jobb vállát a ruha itt is szabadon hagyja, ám teste, arca, haja sematiku- sabb, kevéssé kidolgozott. Az egész jelenet egy vékony vonallal jelzett, keskeny talapzaton helyezkedik el.

(Forrás mindvégig: LIMC, III/2)

A leírt reliefek alapján a következők állapíthatók meg:

a) Daidalosz mindig középkorú, izmos, dús, göndör hajú, szakállas férfiként, úgymond klasszikus görög férfialakként jelenik meg.

b) Az ábrázolások többségén ülve látható, munkájában elmélyedő, mélyen koncentráló figuraként, aki a görögök s az ókori ember számára a kézműves alaptípusát testesítette meg. Ezt számos relief, gemma, vázakép bizonyítja, amelyeken az alkotó mester-művész fiatalon vagy kissé középkorúan, munkaeszköz-attribútumával, az esetek jó részében ülő helyzetben tűnik fel. (Ez érvényes a nők munka - szövés-fonás - közbeni ábrázolására is.) Támasszuk alá az elmondottakat néhány példával!

1. Sosinos sírköve Athénból (Párizs, Louvre, 769)

Sosinos szakállas, dús hajú, középkorú férfi. Egy tömör, ívelt talapzatú széken ül, nyugodt tartásban. Jobbját kissé előre nyújtja, bal lába visz- szább húzódik. Izmos testén a khitón laza redőkben hull alá, bal vállát,

916