Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Varga Virág: Kaffka Margit publicisztikája

figyelmeztet arra, hogy Kaffka nem tudta összeegyeztetni versolvasó tapasztalatát a szerinte mindenképpen meglevő' „document human”-teóriájával. Hogy ez a feltevés nem minden alapot nélkülöző, az kitűnik Erdős-tanulmányából is.24 Szerinte ugyanis az írónő mintegy hozzástilizálja az életét költészetéhez. O az egyetlen egyébként, akiről magyar kortársai közül a feltétlen csodálat hangján szól, „prófétanői pátoszát”, theizmusát Ady prostantiz- musával vetve össze.

Kaffka a legkülönbözőbbnek láttatja („kásahegy”, „ősi primitív költésfajta”, „legmadártávolatosabb”, „súlyosnak érkező kompozíció”) a különböző írónők műveit. Tehát poétikai hasonlatosságot nem tud, de nem is szándéka felfedni.

Kaffka Margit publicisztikája részese azon magyar kritikatörténetnek, más nőírókkal (Lesznai, Ritoók, Berde, Török Sophie), akik belehelyezkedtek ugyan az irodalmi kánon tőlük elvárt pozícióba, és így nem sokban tért el néhány kérdést illetően prezentációik, de azonkívül lehetőséget kaptak ezáltal önreprezentációra, s így ha radikális eltérés is volt tapasztalható közöttük, személyes tapasztalataikat is bele tudták csempészni, közösségivé tudták artikulálni.

JEGYZETEK

1 BODNÁR György, Reflexiók. Irodalmi kritikák és publicisztikai írások (1905-1918), Bp., Balassi Kiadó, 2001., 281-285.

2 KAFFKA Margit, Az élet útján, összegyűjt., szerk., előszó, és jegyz. BODNÁR GYÖRGY, Bp., Szépirodalmi, 1974.

3 VARGA Virág, Kaffka Margit publicisztikája, Él, 2004. 7-8., 713-721,

4 Erről: VARGA Virág, Nőkérdés a múlt század elején: Vita a Virágfakadásóara 1905-ben, Él, 2002/3., 265-271.

5 K. M., Az asszony ügye, Világ, 1913., 94.

6 BAYM, Nina, Woman’s Fiction: A Guide to Novels By and About Woman in America, 1820-1870, New York, Ithaca, Cornell University Press, 1978., 32.

7 NAGY Lajos, Szederkényi Anna: A nagy nő, Nyug., 1914., I., 7.

8 K. M., Jörgné Draskóczy Ilma, Figyelő', 1905., I., 399.

9 K. M., Tormay Cecile: Apró bűnök, Figyelő, I., 531.

10 K. M., Szabóné Nogáll Janka, A Hét, 1906., 248.

11 K. M., Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái, Nyugat, I., 221.

12 GÁCS Anna, A nyugtalanító önarckép, A női szerző a feminista irodalomkritikában, Ex-symposion, 1998/21-22.

13 K. M., ld. 8.

14 Helikon, 1994/4., 510-518.

15 K. M., Az élet útján, szerk. BODNÁR György, i. m. 359.

16 K. M., Elsa Jerusalem: A szent skarabeusz, Nyugat, 1911., I., 497.

17 K. M., Álba Newis: Nász előtt, Nyugat, 1910. 8.

18 K. M., Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái, Nyugat, 1908., I., 48.

19 K. M., Szász Zoltán: A szerelem, Nyugat, 1913., II., 197.

20 K. M., Kóbor Noémi könyve, Pesti Napló, 1917., 49. sz.

21 K. M., Szederkényi Anna: Lángok tüzek, Pesti Napló, 1917., 126. sz.

22 K. M., Gracchusok anyja, Pesti Napló, 1917., 106.

23 K. M., Lesznai Anna: Hazajáró versek, Nyugat, 1909., II., 325.

24 K. M., Erdős Renée: Aranyveder, Nyugat, 1910., I., 854.

887