Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11-12. szám - Borbás György: Szavakkal nem tudom, tettekkel nem lehet meghálálnom...
BORBÁS GYÖRGY Szavakkal nem tudom, tettekkel nem lehet meghálálnom... Szemelvények a Wlassics Gyula és a művészetek - Levelek a XIX. századvégről című készülő dokumentumkötetből Magyarország áprilisban igenlő voksával újra felszálló jegyet, tartós bérletet váltott az Európa-expresszre... így aztán minden bizonnyal, már a közeljövőben beteljesülő nosztalgiával olvashatjuk egy korabeli - 1869-ben megtörtént Nagykanizsa-Trieszt-Velencei utazás — napló leírásában: „...Kehidáról...Kanizsáig utaztunk...kedden, augusztus 31-én reggel 3 órakor már az indóházba kellett kikocsiznunk, mert a vonat 4 órakor indult. Az indóházban Wlassics törvényszéki elnökkel és Gyula fiával találkoztunk, utóbbi Bátorfi Lajos kanizsai lapszerkesztő társaságában utazott, velük egy coupéba szálltunk, Kanizsától Triestig; 5 órakor történt a kiindulás, társalgás közt az idő hamar múlt, daczára nagy fiatalságának Wlassics Gyula szellemdús társalgó."1 Wlassics Gyula 1852. március 17-én, Zalaegerszegen született.2 A korához képest komoly ifjú már a pesti piarista gimnázium végzős diákjaként tizennyolc éves korában bizonyította komoly tudományos érdeklődését. A zalavári apátság történetéről írott, úttörőnek számító tanulmányában, amelyet 1870- ben a Magyar Történeti Társulat folyóirata, a Századok is közölt,3 István királyról így elmélkedett: Ennélfogva hatványozott erővel kell a történelmi kutatás terére lépnünk, hogy egykor emelt fővel, s keblünk elégült öntudatával törülhessük ki az elfogultság által beszúremkedett tévnézeteket és criticai alapon írhassuk meg azt, a mit eddig csak a hagiographok (szentek életének kutatása) túlzott s mesés iratai után voltunk kénytelenek történelmi formába önteni. Mert hogy példát idézzek állításom igazolására, kérdem: miféle jellemvonásokkal találkozunk történetkönyveinkben még magát a nagyszellemű István királyt illetőleg is? Úgy tüntették őt fel, mint egy együgyű jámbor életű, örökösen imádkozó szentet, kinek csak a bibliában volt minden öröme, ki csak, hogy leverhesse az ellenzék vezérét, a somogyi Kolpánt: roppant birtokokat ajánl fel a pannonhegyi apátságnak, csupán azért, hogy ezen adomány kedvéért az isten csodát műveljen! 959
